A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 18. Virágné Kőházi-Kiss Edit - Tornóczky György - Petráss András (KÖTIVIZIG): Az Alcsi-Holt-Tisza fenntartható használatának ismertetése a Kódex alapján
7.2. Alcsi Holt-Tisza rehabilitációja iszapkotrással Az Alcsi Holt-Tisza Ökológiai szempontból jelenleg főleg a jelentős szerves anyaggal terhelt bomló iszapmennyiség miatt kedvezőtlen állapotú, közepesen degradált holtágnak minősíthető. A holtág rehabilitációja keretében elvégzésre kerülne a holtág iszapkotrása megközelítően 700 ern mennyiségben. A kotrás hidromechanizációs úszókotróval történne, a kotrási iszap elhelyezésére a holtág közelében mély fekvésű területek kerülnének feltöltésre, majd kiszáradás után a terület újból hasznosítható lenne. A kotrást követően a partvonal szabályozása történne meg, gépi földmunkával. Az evezőspálya környezetében mindez olyan igényességgel történne, hogy a pálya alkalmas legyen nemzetközi versenyek lebonyolítására is. A fejlesztés elmaradása esetén a holtág iszaptömege tovább növekszik, várhatóan évente 2 cm-el, ami vízminőség romlást eredményez, emiatt a holtág mint tartalék vízbázis ellehetetlenül, vizét tiszai havária szennyezés esetén nem lehet felhasználni ivóvíz előállítására. Az iszapkotrás szárazkotróval történő kivitelezése kizárható, mert a meder leürítése a rézsűfelületek tönkremenetelét és az élővilág súlyos károsodását okozná. 7.3. Terület fejlesztés, turizmus, rekreációs célú infrastruktúra A holtág területén az evezős- és a horgász versenypálya kivételével nem található olyan létesítmény, mely a rekreációs tevékenységet szolgálná. Szolnok város településrendezési terve alapelvei között szerepel, hogy az ökológiailag érzékeny területeken szorgalmazni kell az erdőgazdálkodásra való áttérést, illetve, hogy az Alcsi-szigeten a rekreációs és üdülési funkció erősítését kell előirányozni, a terület további beépítését korlátozni kell. A terv a holtág ökológiai - rekreációs potenciáljának kihasználására nem tartalmaz előirányzatot. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció (IV. javaslattevő fázis) prioritásai között szerepel a holtágak integrált tájgazdálkodási és turisztikai programba illesztett összehangolt rehabilitációja (vízgazdálkodási-ökológiai-rekreációs célú integrált holtág-megújítás, vízpótlás, holtágak tájgazdálkodási célú hasznosítási feltételeinek megteremtése, vizsgálva a holtágak összekapcsolásának lehetőségét, holtág-rezervátum). Infrastruktúra hiányában a holtág természeti adottságai által adott lehetőségek nem kapcsolhatóak be a város lakosságának rekreációs igényének kielégítésébe. 8. A holtág hasznosítási szabályai A létesítmény a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság (továbbiakban KÖTI-VH) illetékességi területén található, ezért a holtággal - mint vízilétesítménnyel - kapcsolatos engedélyezési eljárások I. fokon a KÖTI-VH hatáskörébe tartoznak, II. fokon az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség jár el. A holtág tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonkezelője a KÖTIVIZIG, mely kezelőként részt vesz az egyes engedélyezési eljárásokban. 9. Jogi szabályozások 9.1. A parti sávra vonatkozó előírások A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló Kormányrendelet értelmében az állami tulajdonban lévő holtág vagyonkezelője, a vízgazdálkodási szakfeladataival összefüggő mérések, vizsgálatok, szemlék, ellenőrzések, továbbá fenntartási munkák esetenkénti vagy rendszeres ellátása érdekében, a meder megközelítésére a maximális vízszinthez mért (nyári maximum: 81,49 mBf) partvonaltól számított 6 méterig terjedő parti sávot használhat. A parti sávot is magába foglaló parti ingatlan, a mérések, vizsgálatok, szemlék, ellenőrzések, továbbá fenntartási munkák közérdekű ellátására figyelemmel használható, hasznosítható. 12
