A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 18. Virágné Kőházi-Kiss Edit - Tornóczky György - Petráss András (KÖTIVIZIG): Az Alcsi-Holt-Tisza fenntartható használatának ismertetése a Kódex alapján
Belterület szempontjából Kengyel község belterületi csapadékvizeit a Kiskengyelibelvízcsatoma 3+960 és 5+400 km szelvényeibe vezeti be. Szolnok Kertváros, Szandaszőlős belterületi csapadékvizének befogadója közvetlenül az Alcsi-Holt-Tisza. 4.3. Polgári védelmi célú vízbázis A tartalék vízkivételi mű a holtág 0+022 km szelvényében, a partélttől mintegy 13 méter távolságra van elhelyezve. A műtárgy vasbetonból épült, fontosabb tartozékai a durvarács, a klóros-víz bekeverő és a két búvárszivattyú. A nyersvíz nyomóvezeték anyaga KPE P6, mely keresztezi a Tisza folyót. Kapacitás: 30.000 m /nap, havária időszak: 15 nap, 3-engedélyezett vízmennyiség havária időszakban: 450.000 m, üzempróba idején: 100.000 m3, Belső védőterület határai:- a vízfelületen: a vízkivételi pont körüli 100,0 méteres sugarú kör,- a parton: a vízkivételi pont körül húzott 100,0 m sugarú kör által kimetszett part melletti 20,0 m-es sáv. Külső védőterület határai:- a vízfelületen a vízkivételi mű körül: 200,0 m- a parton a vízkivételi mű körül húzott 200 m-es sugarú kör és a part metszéspontjától számított 50 m széles parti sáv. Üzemeltető: Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt. Szolnok. 4.4. Engedélyezett vízelvétezések A holtágon több érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízelvételezés van, melyek közül, számszerűen és vízigény szempontjából, meghatározóak az öntözőtelepek (5. és 4. sz. melléklet). További vízigényként jelentkezik a MÓL Nyrt. Szajol Bázistelep tüzivíz kivétele, és a Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt. Szolnok a polgárvédelmi célú ivóvíz készlet kivétel üzempróbájára szóló engedélyben rögzített, évenként egy alkalomra szóló mennyiség. Az engedély nélküli vízkivételeket, - melyek a holtág veszteségét a párolgás és a szivárgás mellett tovább növelik - a part menti ingatlanok, locsolására igénybe vett vize képezi. 4.5. Halászat, horgászat A holtág halgazdálkodási vizterülenek minősül, melynek partjai az aktuális partvonaltól számított 200 méteres sáv területe, továbbá a halgazdálkodási vízterület felé benyúló vagy afelett átívelő híd, átjáró, egyéb építmény, természetes képződmény. A halgazdálkodási vízterületen minden tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a halállományok fennmaradását és természetes módon történő megújulását lehetővé tegye, illetve ne akadályozza. A vonatkozó törvény értelmében a halállományok telelő és szaporodó helyeinek védelméről halgazdálkodási vízterületenként külön kell gondoskodni. A halgazdálkodási hatóság ezeket a területeket, ha annak ökológiai szerepe indokolja -halgazdálkodási kímél éti területnek jelöli ki és halfogási tilalmat rendel el. A holtágon ezeknek a kímél éti területnek a meghatározása, kijelölése, szabályozási lehetőségeinek a feltárása folyamatban van. A holtág területén bekövetkező halpusztulás esetén a meder tulajdonosa, használója, a vízilétesítmény üzemeltetője, a vízparti ingatlan tulajdonosa, használója, valamint a halgazdálkodásra jogosult a vízmintavételt és a szükséges vizsgálat elvégzését köteles lehetővé tenni és tűrni, illetve abban közreműködni. 7
