A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 14. Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna (ATIVIZIG): Az Orosházi szivattyútelep üzemelésének elemzése mértékadó belvízi időszakokban, avagy a méretezési irányelvek felülvizsgálatának szükségessége
1.2 Hó Az igazgatóság területén 2010. december második dekádjában jelent meg a hó, ami január első hetéig szinte végig megmaradt, csak Karácsonyra olvadt el néhány napra. A Karácsony utáni havazás volt a jelentősebb, 10-20 cm körüli hóréteg keletkezett, 10-25 mm víztartalommal. A következő havas időszak 2011. január utolsó és február első hetében volt, de összefüggő hótakaró csak a keleti körzetekben alakult ki, 5-10 cm-es vastagságban. Február utolsó napjaiban a december végihez hasonló vastagságú hó hullott, ami március második hetében olvadt el. 1.3 A hőmérséklet alakulása A védekezési időszak kezdetén, október második felében hűvös, novemberben szinte végig az átlagosnál melegebb volt az idő. A téli hónapokra jelentős hőmérséklet-ingadozás volt a jellemző. Különösen decemberben fordultak elő ugrásszerű változások, amikor egymás után kétszer is tapasztalható volt szokatlanul erőteljes (-15 - 15 °C közötti) felmelegedés és lehűlés. Belvízi szempontból főleg a Karácsony előtti rendkívül enyhe idő (minek következtében az elöntött területek nagysága számottevően nőtt), majd az azt követő tartós fagy volt figyelemre méltó. A felmelegedések ellenére a hónap középhőmérséklete 0,8 °C-kal a sokéves érték alatt maradt. Januárban és februárban is váltogatták egymást a hideg és meleg időszakok, mindkét hónapban a hónap középső harmada volt az átlagosnál magasabb hőmérsékletű (a napi maximumok a 10 °C -ot is meghaladták), az első és utolsó dekádban viszont több napon keresztül, a nappali órákban is fagypont alatti hőmérsékleteket mértek. Januárban végül is a sokéves havi középhőmérsékletnél 1,6 °C-kal magasabb, februárban annál 0,7 °C-kal alacsonyabb havi átlagok adódtak. A hideg idő március elején is megmaradt, majd 8-tól intenzív felmelegedés kezdődött. Az ekkor kialakult átlag fölötti hőmérséklet tartósnak bizonyult, március hátralévő részében, sőt áprilisban és májusban is jellemző maradt. Főleg áprilisban volt szokatlanul meleg, a havi középhőmérséklet 2,1 °C-kal volt magasabb az időszaki átlagnál. 1.4 Talajnedvesség, talajvízjárás Működési területünkön a kora őszi nagycsapadékok hatására október végére a talaj felső fél méteres rétege telítettséghez közeli állapotba került. A novemberi csapadékutánpótlás a helyzetet tovább rontotta, már egy méter mélységig telítődött a talaj, és ez az állapot lényegében a teljes téli időszakban fennmaradt. Javulás csak január végétől mutatkozott,a lassú száradás északnyugatról délkelet felé haladva folytatódott: a legfelső zóna nedvessége február végére 60-90 %-ra, március végére 50-70 %-ra csökkent. A magasabb értékek Békés megye déli részére voltak jellemzőek. A megelőző hónapokhoz hasonlóan 2010 őszén is igen magas volt a talajvízszint. A tél eleji sok csapadék, a decemberi és januári hóolvadások a talajvíztükröt tovább emelték, több helyen (Mezőhegyesen) az eddig előfordult legmagasabb vízállásokat (LNV) is meghaladó értékek alakultak ki. Működési területünk középső részén és egyes déli körzetekben a vízszint egy méternél is jobban megközelítette a terepszintet. Az áradások január közepén, végén álltak meg, ekkortól március közepéig lassan apadó volt a vízszint, de még mindig a sokéves átlag - Kecskemét és Mezőhegyes térségében pedig továbbra is az LNV - felett. Március második felében, főleg a tiszántúli részen a tendencia ismét áradóvá vált; az emelkedések általában 25 cm alatt maradtak. Áprilisban általánossá vált az apadás. 15
