A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 14. Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna (ATIVIZIG): Az Orosházi szivattyútelep üzemelésének elemzése mértékadó belvízi időszakokban, avagy a méretezési irányelvek felülvizsgálatának szükségessége
3.) 2005. április-május időszak jellemzően belvizes időszak A 2005. évi télvési-tavaszi időszakának hidrológiai jellemzése: A 2005. telén a három téli hónapban (2004. december, 2005. január, február) csak kevéssel a sokéves átlag feletti mennyiségű csapadék hullott, annak ellenére, hogy a februári időjárás az átlagosnál 70 %-kal csapadékosabb volt. Március első dekádjában folytatódott a nedves időjárás, az időszak sokéves csapadékmennyiségének két-háromszorosa jelentkezett, így a téli hónapok csapadékösszege ekkor már 17 %-kal meghaladta az átlagot. A csapadék nagy része a rendkívül hideg februári és március elejei időszakban hullott le, és hó alakjában, így jelentős volt a hófelhalmozódás. Az igazgatóság területén az idei első hó január 25-én jelent meg. A január végén kialakult 5- 20 cm-es hótakaró a február közepén bekövetkezett enyhülés és esőzés, majd az újabb havazás hatására először jelentősen csökkent, majd ismét 10-25 cm-esre vastagodott. A havazást újra melegedés és olvadás követte, minek következtében a hóréteg a terület legnagyobb részéről leolvadt. A március 4-5-én jelentkező havazás ismét beborította a működési terület egészét, a délkeleti körzetekben 30-60 mm-es, máshol 10-30 mm-es víztartalmú hóval, ami a második dekád elején a Duna-Tisza közén, majd néhány napra rá a Tiszántúlon is elolvadt, kisebb esővel kísérve. Március második fele az átlagnál kissé csapadékosabb volt, majd április első napjaiban egyáltalán nem jelentkezett csapadék. Jelentősebb csapadéktevékenység csak, április közepétől alakult ki. Eleinte, április 13-15. és 17-22. között mediterrán ciklonok, majd április végén, valamint május második és harmadik hetében nyugat európai eredetű ciklonok okoztak esőzéseket. Területi átlagban kiemelkedő csapadékösszeget csak április 17-18-án mértek, amikor két nap alatt 36 mm eső hullott. Ezzel szemben május utolsó hete teljesen csapadékmentes volt. Összességében az április a sokéves átlagnál csapadékosabb lett, 60 %os többlettel, májusban viszont az átlagnál szárazabb idő volt 40 %-os hiánnyal. A csapadékban szegény május végi, június elejei időszakot június 8-10. között bőséges esőzések követték. A keletről térségünk felé helyeződő ciklon három nap alatt 59 mm-es területi átlagú csapadékot okozott, de gyorsan elhagyta a Kárpát-medencét, és nem követte újabb csapadékhullám. Június hátralévő részében számottevő esőzések már nem voltak. A hőmérséklet alakulása Az átlagosnál enyhébb télelőt január végén erőteljes lehűlés zárta le, kemény, február második hetére már a -20 °C-ot is elérő éjszakai fagyokkal. A hőmérséklet napközben is tartósan 0 °C alatt maradt. Február közepén ugyan némileg megenyhült az idő, de csak az időszaknak megfelelő átlag közelébe emelkedett a hőmérséklet, így a télies jellegű időjárás februárban végig megmaradt, sőt március elején - a bekövetkezett újabb, -10 °C alá is lecsökkenő hőmérsékletek miatt - még erősödött is. A kemény télnek a március második dekádjában bekövetkezett felmelegedés vetett véget. A térséget három fő hullámban elérő meleg levegő a sokéves átlagnál lényegesen magasabb értékeket idézett elő, március második felében 15-20 °C-ot is elérő, áprilisban többször is 20 °C fölé emelkedő napi maximumokkal. Az áprilisi középhőmérséklet azonban, a hónap változékony időjárása miatt, nem lett kiugróan magas, mint ahogy a jelentősen ingadozó, 30 °C fölötti, de 15 °C alatti napi csúcsot is produkáló időjárás májusban is csak a sokéves átlaghoz közeli középértéket okozott. Június elején a léghőmérséklet ismét megemelkedett, több helyen 30 °C-ot megközelítő értékeket is mértek, de a második héten megint hűvössé lett idő (néhány napig 15 °C körüli volt a hőmérséklet), a hónap végi hőséget is kompenzálva, az időszaki átlag alá húzta le a havi középhőmérsékletet. 12
