A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 14. Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna (ATIVIZIG): Az Orosházi szivattyútelep üzemelésének elemzése mértékadó belvízi időszakokban, avagy a méretezési irányelvek felülvizsgálatának szükségessége
Üzemelési időszakok vizsgálata 1.) 1999. január 01. - 2000. május 31. rendkívüli belvizes időszak Az 1999. novemberének közepe táján kezdődő és 2000. május végéig elhúzódó belvíz a Tisza-völgyében rendkívüli volt mind nagyságában, mind a belvízvédekezési munkálatokhoz mérten is. A védekezési költségek vonatkozásában is igen nagy, talán a legnagyobb belvízvédekezés volt. November első és második dekádjának elején a havi sokéves csapadékösszeget jelentősen meghaladó mennyiségű eső esett az ATIVIZIG területére, ami a belvízképződést előidézte. Az esőzóna főleg a terület nyugati részét érintette. A novemberi, decemberi esőzések hatására a talaj átlagos nedvessége az ATIVIZIG területén a felső 0-50 cm-es zónában 75-85 %-os volt, míg az alsó 50-100 cm-es rétegben megközelítette a telítettségi állapotot. December végére a túltelítetté vált a 0-100 cm-es rétegben. A csapadéktevékenység hatására a talajvízszintek emelkedése november közepén rohamos mértékben megindult, amely január közepéig tartott és az Igazgatóság egész területén érzékelhető volt. A 1999. éves csapadék mennyisége 53%-al több volt, mint az átlagos (853mm), kiemelkedően csapadékos volt a február, az április-júliusi időszak és a november-december hónapok. A belvízképződésnek nagyon kedvezett, hogy a talaj felső rétegei 1998. ősztől 1999. nyaráig lényegében vízzel telítettek voltak. A föld a legtöbb helyen sem a hirtelen elolvadó télvégi hótömeget, sem a tavaszi, nyári nagycsapadékokat nem tudta befogadni. Az év végére a sokéves átlagot jelentősen meghaladó csapadéktevékenység miatt ismét jelentős belvízi elöntések keletkeztek. A talajvízjárás is megváltozott, az év végére a vízszint néhol a terepszintet is elérte. A hidrológiai körülmények századunk egyik leghosszabb belvizes időszakát eredményezték. A védekezés időszakában jelentős belterületi vízelvezetési gondok jelentkeztek. A belterületi elöntések zöme azonban nem a főművek kiépítési hiányossága miatt jelentkezett, hanem a belterületi csapadékvízelvezető hálózat kiépítetlensége, ill. elhanyagoltsága, tönkremenetele miatt. Az erőteljes belterületi ideiglenes árokrendszer kialakítás azonban előbb-utóbb a befogadóknál növekvő vízhozamot eredményezett. Ezt kellett kezelni és követni, valamint az elöntött mezőgazdasági területekről, különösen az értékesebb területekről való közvetlen belvízfogadást a társulati és üzemi csatornák útján. Egyetlen mód volt erre a csatornák teljesítőképességének fokozása, lehetőleg helyreállítása, a növényzet eltávolításával, ill. iszapolása, különböző kotrógépek csatasorba állításával. 8
