A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 4. Fejes Lőrinc (KÖTIVIZIG): A Tisza-tó üzemelési szabályzatának felülvizsgálata - 5. Fiala Károly (ATIVIZIG): Aszályindexek összehasonlító vizsgálata az Alsó-Tisza jobb part alegység területén - 6. Horváth Angéla (KÖDUVIZIG): Közfoglalkoztatási minta projektek - Kislődi-tározó megvalósítása - 7. Katona Lászlóné - Belovai Tamás - Németh Dániel (NYUDUVIZIG): A társulati vízfolyások átvételével kapcsolatos problémák - 8. Koch Gábor (ADUVIZIG): A mezőgazdasági vízhasználatok jogi szabályozása és a felszíni vizeket érintő vízkészlet-gazdálkodási tapasztalatok az ADUVÍZIG működési területén - 9. Kozma Béla (FETIVIZIG): Rétközi-tó a vízgazdálkodás szolgálatában

szelvényű, szelvényenként 2,00 x 3,80 m szabad átfolyási felülettel rendelkezik.

3

Vízátbocsátó képessége mindkét irányban 20 m /s. A ki- beeresztő zsilip 2009-ben felújításra került (10-11. kép).

10-11. kép.4 Rétközi-tó részleges feltöltése a Tisza árhullámából A ki-beeresztő zsilip felújítása 2009. Tápcsatorna bukó műtárgy

A magasvezetésű Tápcsatorna a torkolati bukóműtárgyon keresztül kapcsolódik a tóhoz. A bukógát kiépített vízhozama 10m /s. A bukó biztosítja a Tápcsatornából a tározó vizének kizárását, illetve megakadályozza az üres tározótér esetén, hogy a víz a szivattyúüzem befejezése után gyorsan leürüljön a csatornából és a nagy vízsebesség a töltésben károkat okozzon. Vízminőség javító szerepet is betölt, átbukáskor a belvizek levegőztetésével. A Rétközi-tó első létesítményén 2006-ban a tározó üzemelése során a legnagyobb meghibásodás történt. A Rétközberencsi szivattyútelep folyamatosan üzemelt és a víz már 2 napja átbukott a műtárgyon. Március 2.-án hajnalban a bukógát és a tolózár akna minden előzmény nélkül tönkrement (12. kép). A meghibásodást követően a viszonylagos kedvező körülményeknek köszönhetően a belvizek a Belfő öblözet alsó és középső szakaszaira lettek levezetve. Azonban március 11. követően a nagy mennyiségű lehullott csapadék miatt rendkívüli üzemrend bevezetésére volt szükség. A kialakult belvízhelyzet miatt szükségessé vált a megrongálódott bukó működőképessé tételére. Homokzsákokból készült ideiglenes elzárással. A szakértői bizottság megállapította, hogy a meghibásodás oka a műtárgy talajba való bekötésének hiánya és a kontúrszivárgások voltak. A helyreállítási munkákat 2006-ban elvégezték. Larsen elemek beépítésével az eredeti bukószelvény és a gáttest került helyreállításra (13. kép).

12