A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 4. Fejes Lőrinc (KÖTIVIZIG): A Tisza-tó üzemelési szabályzatának felülvizsgálata - 5. Fiala Károly (ATIVIZIG): Aszályindexek összehasonlító vizsgálata az Alsó-Tisza jobb part alegység területén - 6. Horváth Angéla (KÖDUVIZIG): Közfoglalkoztatási minta projektek - Kislődi-tározó megvalósítása - 7. Katona Lászlóné - Belovai Tamás - Németh Dániel (NYUDUVIZIG): A társulati vízfolyások átvételével kapcsolatos problémák - 8. Koch Gábor (ADUVIZIG): A mezőgazdasági vízhasználatok jogi szabályozása és a felszíni vizeket érintő vízkészlet-gazdálkodási tapasztalatok az ADUVÍZIG működési területén - 9. Kozma Béla (FETIVIZIG): Rétközi-tó a vízgazdálkodás szolgálatában

1989. közepére elkészültek a szivattyútelep és a hozzá kapcsolódó Alvizi és Felvizi tápcsatornák szakaszai. Megkezdődhetett a rendszer próbaüzeme.

1989. év végére a létesítmények műszaki átadás-átvétele, illetve üzembe helyezése megtörtént. A tóba 1989-ben történt az első belvíz bevezetés a Rétközberencsi szivattyútelepen keresztül, a Tápcsatorna szivárgásvizsgálata céljából. A tározót már 1989 novemberében fel lehetett volna tölteni a Tiszából, de a tározói mederben folyó munkálatok miatt ez elmaradt.

1990. év tavaszán megkezdődtek az üzempróbák (szivattyútelep, zsilipek).A tározótér is készen állt a belvíz fogadására, de egész évben nem volt a tó feltöltéséhez kellően nagy tiszai árhullám, így szállítható szivattyúkkal történt vízbetáplálás a Tiszából a ki-beeresztő csatornán keresztül.

Az első teljes feltöltésre 1991 elején került sor, és attól kezdve majdnem minden évben volt olyan tiszai árhullám, amiből a tavat üzemvízszintig feltöltötték (9. kép) (Bodnár - Horváth 2005).

9. kép A tározó 1991-es feltöltése Tiszai árhullámból

10