A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 4. Fejes Lőrinc (KÖTIVIZIG): A Tisza-tó üzemelési szabályzatának felülvizsgálata - 5. Fiala Károly (ATIVIZIG): Aszályindexek összehasonlító vizsgálata az Alsó-Tisza jobb part alegység területén - 6. Horváth Angéla (KÖDUVIZIG): Közfoglalkoztatási minta projektek - Kislődi-tározó megvalósítása - 7. Katona Lászlóné - Belovai Tamás - Németh Dániel (NYUDUVIZIG): A társulati vízfolyások átvételével kapcsolatos problémák - 8. Koch Gábor (ADUVIZIG): A mezőgazdasági vízhasználatok jogi szabályozása és a felszíni vizeket érintő vízkészlet-gazdálkodási tapasztalatok az ADUVÍZIG működési területén - 9. Kozma Béla (FETIVIZIG): Rétközi-tó a vízgazdálkodás szolgálatában
A tározó megépítéséhez a legalkalmasabb terepet Szabolcsveresmart községtől keletre a homokdombok között fekvő veresmarti medencénél találták meg. Ezt ítélték az ideális helynek, mivel innen, a tározó vízpótlása két irányból biztosítható: • A Belfő-csatomából a Rétközberencsi szivattyútelepen és az 5,455 km hosszú tápcsatornán keresztül belvízből; • Az árhullámok idején a Tiszából zsilipnyitással. Valamint innen a tározó vize két irányban is levezethető: • Tisza alacsony vízállása esetén zsilipnyitással a folyóba. • Ha öntözővízként, vagy ökológiai vízpótlás céljából kívánjuk hasznosítani, akkor vissza a Belfő-csatornához kapcsolódó csatornarendszerbe. A tó várható hatásainak felmérése és értékelése érdekében még az építések elkezdése előtt több az akkori állapotot rögzítő, és a várható hatásokat előrejelző tanulmány és értékelés is készült. Rögzítették a településeknél a talajvízszintet, az épületek állapotát, a tározó területén a talajvízszint helyzetét. A tározó építési munkái A környező települések területén 1988-ban megtörtént az ásott kutak kijelölése és elkezdődött a vízszint észlelése, a talajvízszint rögzítése érdekében. A tározó környékén az első feltöltés előtt 6 évvel a talajvízkutak kivitelezése megtörtént, amelyeknek 1984-ben elkezdődött az észlelése. A Tápcsatornára merőlegesen több talajvízkút szelvény készült. A Tisza hatásának a vizsgálatára 1990-ben újabb 20-22 db ásott kutat jelöltek ki Szabolcsveresmart, Tölgyesszög, Kékese és Dögé belterületén (4. kép). 7
