A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 4. Fejes Lőrinc (KÖTIVIZIG): A Tisza-tó üzemelési szabályzatának felülvizsgálata - 5. Fiala Károly (ATIVIZIG): Aszályindexek összehasonlító vizsgálata az Alsó-Tisza jobb part alegység területén - 6. Horváth Angéla (KÖDUVIZIG): Közfoglalkoztatási minta projektek - Kislődi-tározó megvalósítása - 7. Katona Lászlóné - Belovai Tamás - Németh Dániel (NYUDUVIZIG): A társulati vízfolyások átvételével kapcsolatos problémák - 8. Koch Gábor (ADUVIZIG): A mezőgazdasági vízhasználatok jogi szabályozása és a felszíni vizeket érintő vízkészlet-gazdálkodási tapasztalatok az ADUVÍZIG működési területén - 9. Kozma Béla (FETIVIZIG): Rétközi-tó a vízgazdálkodás szolgálatában

a Belfő vízgyűjtőjét Tiszateléknél megcsapolták, megépítették a Kétérközi és a Halásztanyai elektromos szivattyútelepeket, valamint kiváltották a Tiszaberceli gőzüzemű szivattyútelepet elektromos szivattyútelepre 1965 és 1969 között.

A terület csatornahálózata nem volt képes levezetni a tavaszi hóolvadások, esők vizét, ezért jelentős termőterület került víz alá. 1977-1983 közötti időszakban a terület csaknem ötödén vált lehetetlenné a mezőgazdasági művelés (3. kép). 1979-ben az előzmények okán megszületett a döntés a belvízöblözet fejlesztéséről.

3. kép Korabeli rét közi táj (Réfil980.)

A Rétközi-tó tervezése

1979-ben az OVH finanszírozásával több fejlesztési stratégiát dolgoztak ki. Elsődlegesen előirányozták a főművek fejlesztését, amelyet követnie kell az üzemi és az üzemközi csatornák fejlesztésének.

A VIZITERV összesen 9 változatott dolgozott ki a fejlesztésekre. A kidolgozott tervek alapelveikben hasonlóak voltak.

Megvizsgálták a Belfő öblözet felső részének a Tisza felé történő lekapcsolását és a Belfő csatornától a Tiszáig vezető mélyvezetésű csatorna a Tisza töltésnél lévő 10 m /s-os

5