A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 15. Dr. Rátky István (nyugdíjas): A Paksi Atomerőmű dunai hűtővíz hőcsóvájának számítása

RátkyI.-13-Paks, dunai hőcsóva

A 4. ábrán látható a melegvíz bevezetések sebesség-növelő hatása. Különösen a mederbe való bevezetésnél nagy a sebesség, ami természetes, hiszen Qbh= 141 m3/s koncentráltan vízhozam érkezik. A maximális felszíni sebesség 2,3 m/s.

Az 5. ábrán a höcsóváknál jól látható a konvekció domináns hatása. Ahol nagy a sebesség ott relatíve kisebb a diffúzió hatása, (a skalár mennyiség, a hőmennyiség kevésbé terül szét). A mederbe bevezetett melegvíz, (Qbh) hőcsóvájának a szélessége sokkal keskenyebb, mint a jobbparti bevezetés, (Qjp) csóva-szélessége. Ez annak ellenére van így, hogy a parti bevezetés csak egy kereszt irányba tud terjedni, míg a mederbeli két irányba.

6. Az elkeveredés javítását célzó megoldások: kőszórás hosszabbítás, úszó-terelőmű stb., nem biztos, hogy összességében csökkentik a kontroli-szelvényben a hőmérsékletet. Részletes numerikus számítás nélkül nem dönthető el, hogy a nagyobb sebességű terekben a viszonylag kisebb súlyú diffúziós-, szétterítő hatás, vagy a nagyobb vízmélység, nagyobb víztömeg hígító hatása lesz nagyobb, így kedvezőbb a T 5oo,müX-ra.

Az 5. ábrán bejelöltük a jobb-parti melegvíz bebocsátástól folyásirányban számított 500 m-nél lévő kontroli-szelvényben azokat a pontokat, melyekben Tmax ~ 30 °C.

1.38

1.379

1.378

1.377

| 1.376 g,

S 1 375 1=

T3

S 1.374

1.373

1.372

1.371

1.37

6.366 6.367 6.368 6.369 6.37 6.371 6.372 6.373 6.374 6.375 6.376

x coordinate (m) y .

4. ábra: Felszíni sebesség eloszlás Qd

2210 m3/s, Qjp=110 m3/s és Qbh=141 m3/s esetén