A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 13. Lucza Zoltán (FETIVIZIG) - Szabó János Adolf – Réti Gábor (HYDROInform Bt.): Integrált árvízvédelmi előrejelző rendszer létrehozása térinformatikai alapú modellrendszer alkalmazásával
6. ábra Mélységadatok táblázatos formában 3.4. Adatritkítás, export funkciók A szoftverrel a fentiekben bemutatott főbb számítások mellett több mint 60 fajta mért elemet lehet megjeleníteni, adatcsomagonként, táblázatos formában. A táblázatok cellái egyenként, sor, oszlop illetve tömb kiválasztását követően másolhatók. Az ArcGis illetve AutoCad környezetben való felhasználhatóságot az alkalmazásba épített export funkciók segítik. A nagy adatszámra való tekintettel - a mérési idő hosszától, a morfológiai adottságoktól és a konfigurációs beállításoktól függően akár több százezernyi adat keletkezhet egy átmenet alkalmával - az egyes számítások az adatcsomagok átlagolásával is elvégezhetőek, így áttekinthetőbb, letisztultabb formában is lehetséges a megjelenítés. Szintén a szemléletességet segíti az adatok léptékszorzóval történő ábrázolására készült alkalmazás, ami például kis sebességű vízfolyásoknál használható. 4. Mintapéldák Az ADCP mérések és a térinformatikai szoftverek közötti átjárhatóság megteremtésével lehetőségünk nyílik az áramlási-, valamint a medermorfológiai viszonyok részletesebb feltárására, amelyet néhány példában szemléltetünk. 4.1. A 2013-as árvízi hullámtéri mérések feldolgozása A 2013-as árvíz során részletesen vizsgáltuk a Gemenci hullámtér vízszállítási viszonyait. A méréseket ADCP-vel hajtottuk végre. A mérések során ugyan GPS-t - az erdőborítottság árnyékoló hatása miatt - nem tudtunk használni, de ismerve az áramlási sebességeket és a hullámtér fedettségi viszonyait, mozgó mederre sehol nem kellett számítani, így a mederkövetés, mint pozíció meghatározás jól működött. A mérési útvonalak kezdő és végkoordinátáit megadva a programban, a bejárt útvonal és a függélyben lévő mért cellák sebességátlagából a 10 pingelésenkénti függély középsebességek átlagát számítottuk és ábrázoltuk. A 7. ábrán a hullámtérben, illetve a Baja - Bátaszék közút - vasút keresztezés hullámtéri és főmedri nyílásaiban mért áramlási viszonyokat feldolgoztuk. Az eredmények jól mutatják, hogy a hidakra hogyan áramlik a víz, átfolyva azokon milyen irányban folyik tovább. A mérési eredményeket tanulmányozva megállapítható, hogy a hullámtéri hidakra a víz nem „vízvezető sávokban” áramlik rá, hanem a hidak a hullámtér egészéből, legyezőszerűen gyűjti össze a keresztüláramló vizet. A hidak alvizén ugyanez figyelhető meg. A jobb szemléltetésér, a 8. ábrán a 3-as és a 4-es hidak környezetében lévő eredményeket kinagyítottuk. Az eredmények nagyban segítik majd a jelenleg aktuális nagyvízi mederkezelési tervezés egyes munkarészeinek elkészítését. 5
