A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 13. Lucza Zoltán (FETIVIZIG) - Szabó János Adolf – Réti Gábor (HYDROInform Bt.): Integrált árvízvédelmi előrejelző rendszer létrehozása térinformatikai alapú modellrendszer alkalmazásával
eloszlásait tartalmazó digitális adatrendszer, digitális vízgyűjtőmodell. Ennél fogva a vízgyűjtőmodell tehát egyfelől egy geometriai eloszlás, másfelől egy a geometriai eloszlással megegyező sűrűségű tulajdonság-eloszlások összessége, vagyis egy digitális prototípusa a tekintett területnek. (Itt a statikus jelző arra utal, hogy a szóban forgó adatok - a modellezés skáláján mérve - hosszú idő távlatában állandónak tekinthetjük.) II. Dinamikus GIS adatbázis-komponens'. A DIWA matematikai modell peremi feltételeit jelentő meteorológiai adatok, valamint a modell által az idő mentén folyamatosan képzett állapotjellemzők véges rácsfelbontású georeferált eloszlásait tartalmazó digitális adatrendszer. A dinamikus jelző itt arra utal, hogy olyan adatokról beszélünk, amelyek az I- beli adatokkal ellentétben minden számítási időlépésben más és más térbeli eloszlás jellemez. III. 2.2 A HEC-RAS hidraulikai módid beágyazása A DIWA hidrológiai modell a vízgyűjtőt érő különböző fluxusok anyagmérleg elvű dinamikus rendszerét írja le, ennek következtében annak eredményei (kimenetelei) szintén fluxusok (hozamok) lehetnek „csak”, miközben az árvízi védekezés egyik legfontosabb paramétere a vízállás. Ezt az ellentmondást oly módon kezeltük, hogy a modellrendszer hidrológiai részmodellje (DIWA) számítási eredményeit a síkvidéki folyószakaszokon 1 dimenziós hidraulikai modellek veszik át mint a hidraulikai modell felső peremfeltétele, majd azok felhasználásával, és a vízhálózaton a számítás kezdetén mért vízszintek kezdeti feltételével, valamint az ismert medermorfológiai modell felhasználásával már számíthatóvá válnak a védekezéshez nélkülözhetetlen vízfelszín értékei is. A feladat az, hogy a két modell integrációját oly mértékben gördülékennyé kell tenni, hogy a rendszert felügyelő szak-operátornak ne kelljen rendelkeznie különlegesen mély ismeretekkel egy hidraulikai modul paraméterezésére és futtatására. Olyan modellintegrációt valósítottunk meg, amelyben a DIWA hidrológiai modell futtatási eredményeit (vízhozam) mint kezdeti feltételeket automatikusan adja át a HEC-RAS hidraulikai modellnek, majd azt szintén automatikusan elindítja, és a végterméket elhelyezi a feldolgozó rendszer saját adatbázisába. III.3 A Tájékoztatási és Riasztási Rendszer (TRR) moduljai Az általános (koncepcionális) sémát az alábbi, 6. ábra mutatja be. A tájékoztatási feladatok az ábra által vázolt folyamat teljes vertikumát lefedik, míg a riasztás különböző szintjei csak a növekvő árvízkockázatok előírt fázisainak az elérése esetén aktivizálódnak. ni.3.1 A tájékoztatás és riasztás alapelemei A tájékoztatás szöveges, táblázatos, grafikonos és térképi eszközökkel történik. A szöveges tájékoztatást elsősorban a hagyományosnak tekinthető kommunikációs csatornákon célszerű használni, de az adott hidrológiai helyzet rövid, szövegszerű bemutatása a kommunikáció minden szintjén szükséges lehet. Az ilyen szöveges tájékoztatók készítését úgy kell megszervezni, hogy annak törzs-szövegét egy alapséma szerint automatikusan generálja a tájékoztató rendszer, felhasználva és beépítve az aktuális helyzetet leíró hidrológiai állapotjellemzőket. Ez utóbbiakat, sok egyéb információ mellett, a TRR SQL-adatbázisa szolgáltatja. A TRR-ben automatikus tájékoztatás soha nem történhet, a tájékoztató anyagot közreadás előtt kézzel lehessen módosítani, majd a végleges anyag kerülhet ki a tájékoztató rendszer különféle csatornáira. 10
