A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 9. Dr. Kiss Tímea (SZTE): Az 1998 óta levonuló árvizek feltöltő tevékenysége az Alsó-Tiszán - 10. Dr. Konecsny Károly (Országos Vízügyi Főigazgatóság): A vízjárási szélsőségek néhány jellemzője a Duna magyarországi szakaszán
Kis és közepes vízgyűjtők hidrológiai modellezése a MIKE 11 NAM moduljával a Mondsee vízgyűjtőjének példáján Liptay Zoltán Árpád - DHI Hungary Kft., PTE Földtudományi Doktori Iskola, doktori hallgató Czigány Szabolcs - PTE TTK egyetemi docens, doktori témavezető 1. Bevezetés A numerikus hidraulikai és hidrológiai modellezés két pilléren nyugszik. Egyik a fizikai rendszer, valamint annak leképezése, míg a másik a rendszerben lejátszódó folyamatok és azok leírási módja. A hidrológiai modelleket tehát e két szempont szerint csoportosíthatjuk. Beszélhetünk halmozott paraméterű modellről, amely a fizikai rendszert egy egységként kezeli, egy paraméterkészlettel képezi azt le, és osztott paraméterű modellről, amely a fizikai rendszert számítási egységekre (általában rácsháló mentén) osztja, és minden számítási egységhez külön paraméterkészletet rendel. A folyamatok leírása szempontjából több csoportosítás is elvégezhető, mint a determinisztikus és sztochasztikus modellek, vagy fizikai alapú, konceptuális és empirikus modellek csoportjai. Ezen modellcsoportok eltérő adatigénnyel, számítási kapacitásigénnyel, pontossággal, és ezáltal eltérő alkalmazhatósággal rendelkeznek. Manapság számos hidrológiai modell elérhető, amelyek adatigénye és alkalmazhatósága a fentiek szerint nagyon széles skálán változik. A jelen dolgozat célja a MIKE-11 csapadék lefolyás moduljának alkalmazhatósági vizsgálata Salzkammerguti mintavízgyűjtőn. A dolgozatban a MIKE 11 NAM (Nedb0r-Afstr0mnings-Model) csapadék-lefolyás modell alkalmazása során összegyűjtött tapasztalatokat mutatjuk be az osztrák Mondsee vízgyűjtőjének példáján, az adatok feldolgozásától, a modell felépítésén keresztül, a mért idősorokra való illesztésig. 2. Eszközök és módszerek 2.1. Alkalmazott modell bemutatása A 2.2 fejezetben bemutatott vízgyűjtő számítógépi szimulációjára a rendelkezésre álló adatok és az elérendő cél alapján egy halmozott paraméterű konceptuális modellt választottunk, a DHI által fejlesztett NAM (Nedb0r-Afstr0mnings-Model) modellt, amely a MIKE 11 1 dimenziós hidrodinamikai modell csapadék-lefolyás moduljában található, de különálló modellként is futtatható. Mivel nem állnak rendelkezésre részletes térbeli adatok, és a cél a vízgyűjtőről való összes lefolyás meghatározása a kifolyási szelvényben, a halmozott paraméterű modell jelenti jelen esetben a legjobb megoldást. A fizikai alapú modellezéshez szintén részletes adatokra van szükség a vízgyűjtőről, valamint ezek számítási kapacitásigénye is magas, míg az empirikus modellek legtöbbször egy hidrológiai esemény vizsgálatára alkalmasak, így a választásom a konceptuális modellre esett. Egy konceptuális modell képes leképezni a vízgyűjtő viselkedését, közelíteni az ott lejátszódó folyamatokat, és mindezt akár hosszú szimulációs időperiódus mellett is. A NAM modell elvi felépítését az alábbi ábra mutatja. 1
