A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 9. Dr. Kiss Tímea (SZTE): Az 1998 óta levonuló árvizek feltöltő tevékenysége az Alsó-Tiszán - 10. Dr. Konecsny Károly (Országos Vízügyi Főigazgatóság): A vízjárási szélsőségek néhány jellemzője a Duna magyarországi szakaszán
közötti 42 évben bekövetkezett értékkel). Figyelemreméltó, hogy Nagymarosnál az 1965- 1991 időszakban tehát több mint egy negyedszázadon keresztül nem következett be II fokú készültségi szintet meghaladó vízállás, sőt négy évtizeden belül, ha eltekintünk az 1991. évi árhullám idején észlelt magas vízállásoktól, az 1965 és 2002. közötti közel négy évtized alatt mindössze egyszer (1991) fordult elő II fok feletti vízállás. Bajánál 1930-2013 között A két kiválasztott állomásra vonatkozóan vizsgáltuk az évenként bekövetkezett szélső vízállások, azaz a maximális és minimális vízállások közötti különbségek (Hmax-Hmin) is mértékét. Az 1930-2013 közötti időszakban a nagymarosi vízmércénél az évi Hmax-Hmin értékek sokévi közepes értéke 427 cm volt, a szélső értékek 182 cm (1950) és 745 cm (2006) között változtak. Az évi Hmax-Hmin idősor emelkedő tendenciát mutatott (7. ábra). 1971 és 1972-2013 között
