A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 7. Katona József (ÉDUVIZIG): Dunai árvízhozamok hidrológiai statisztikai átértékelése a 2013. júniusi árvizet követően - 8. Keve Gábor (EJF): Jégészlelés a Duna magyarországi alsó szakaszán
hajózhatóság megteremtése, és a jeges árvizek okozta károk megelőzése volt. A szabályozás nem csak a középvízi mederre, hanem a nagyvízi mederre is kiterjedt, azaz megindult az ármentesítés is. Napjainkra a hazai szakaszokon a főág és mellékágak árvízvédelme - a magasparti szakaszok kivételével - kiépült. A Dunán Nagymaros felett 32 völgyzárógát épült, a mellékfolyókon többszáz (Stand kova Alzbeta 2001, Pasoi 2004). 1992-től a Bősi (Gabcikovo) vízi erőmű és a kapcsolódó víztározó (196 millió m ) hatása is számottevő. A magyarországi szakasz vízjárását tehát, a szabályozási, töltésezési, víztározási, vízhasználati tevékenységek befolyásolták. A vízjárás fő jellemzőit azonban döntően továbbra is a hegy- és dombvidéki csapadék és a lefolyás (mennyisége, területi és időbeni eloszlása) határozza meg. 1. Táblázat A vizsgált vízmércék morfometriai adatai, készültségi szintek, észlelési időszakok Vízmérce szelvény Távolság torkolattól (fkm) Vízgyűjtőterület (km2) Vízmérce "0" (mBf) Árvízvédelmi készültségi szintek Észlelt idősor hossza* I. fok II. fok III. fok H (cm) Q (nf/s) Nagymaros 1694,6 183 534 99,428 520 620 670 1876 1883 Baja 1478,7 208 282 80,990 700 800 900 1901 1930 Megjegyzés *MAHAB adatbázisban fellelhető adatok A Duna magyarországi felső és alsó szakaszára vonatkozóan a leghosszabb közös, folyamatos és megbízható napi gyakoriságú vízrajzi adatsorokkal a nagymarosi és a bajai vízmércék rendelkeznek. A Magyar Hidrológiai Adatbázisban (MAHAB) a vízállás adatok több mint 100 évre vonatkozóan, 1876-tól (Nagymaros), illetve 1901-től (Baja) találhatók meg, de a napi vízhozam adatok is több mint 80 évre, 1883-tól, illetve 1930-tól érhetők el (7. Táblázat). Dolgozatunkban azt a célt tűztük ki, hogy a két folyó vízjárási szélsőségeinek fő jellemzőit és időbeni változási tendenciáit vizsgáljuk, és hasonlítsuk össze a leghosszabb adatsorokkal rendelkező közös időszakra (1930-2013) a Duna Nagymaros és Duna Baja vízrajzi állomások tekintetében. Vizsgálatainkat a 84 éves időszakra, valamint ezen teljes időszakon belüli két 42 éves és négy 21 éves részidőszakokra is elvégeztük. 3. A VÍZÁLLÁSOK A nagymarosi vízmércén eddig észlelt legkisebb vízállás Hmin aa = -53 cm volt (98,898 mBf), a maximális vízállás Hmax aa= 751 cm (106,938 mBf), tehát a sokévi maximális vízjáték 804 cm. Bajánál az eddig észlelt legkisebb vízállás Hmin aa= 51 cm volt (81,500 mBf), a maximális vízállás Hmax aa=989 cm (90,880 mBf), tehát a sokévi maximális vízjáték 938 cm. A vizsgált teljes időszakra (1930-2013), a két egyenként 42 éves részidőszakra (1930- 1971, 1972-2013), és a négy egyenként 21 éves részidőszakra (1930-1950, 1951-1971, 1972- 1992, 1993-2013) vonatkozóan meghatározott sokévi közepes vízállás (Hm aa), sokévi maximális vízállás (Hmax aa), és sokévi minimális vízállás (Hmi„ aa) értékeket a 2. Táblázatban foglaltuk össze. A részidőszakokra számolt sokévi jellemző vízállás adatok azt mutatják, hogy Nagymarosnál az időszak elején jóval magasabbak voltak a közepes és kisvizek szintjei, mint az utóbbi évtizedekben. A sokévi maximumokat mindkét vízmércénél 2013-ban észlelték és általában a maximumok esetében mind a két szelvénynél az utóbbi 21 évben mérték a legmagasabb értékeket. Bajánál azonban az ingadozások mellett viszonylag stabilabbak a vízállások. Az eddigi legkisebb vízszinteket mindkét szelvénynél 2003-ban mérték.
