A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 7. Katona József (ÉDUVIZIG): Dunai árvízhozamok hidrológiai statisztikai átértékelése a 2013. júniusi árvizet követően - 8. Keve Gábor (EJF): Jégészlelés a Duna magyarországi alsó szakaszán
ELŐREJELZÉSI EREDMÉNYEK A Duna megfigyelt szakaszán a jégképződést számos körülmény befolyásolja. Amint a korábbiakban is kitértünk rá, elsősorban hidrometeorológiai folyamatok hatnak a jég kialakulására, de a folyamszabályozás által módosított medermorfológia, sőt egyéb antropogén hatások is komoly következményekkel járnak. Ilyen hatások a szennyvízbevezetések vagy éppen a vizsgált területen működő atomerőmű. Az atomerőmű hűtővize számottevő hőszennyezéssel hat a folyóra, mely a jég képződését erősen befolyásolja. Korábbi kutatások a hőszennyezés jégre gyakorolt hatását 30-40 kmes távolságra és javarészt már beállt folyó esetén igazolták (VITUKI, 1989). A Bősi vízlépcső üzembe helyezése is számottevő hatást gyakorolt a Duna jégjárására, erről a VITUKI Innosystem készített tanulmányt 1997-ben. Hiding (1981) kutatásai alapján magyarországi folyóink jegesedését negatív hőösszeggel jelezzük előre. A negatív hőösszeg megszakítás nélkül nulla fok alatti középhőmérséklettel rendelkező napok hőmérsékleteinek összege. Ez egy jó módszer, azonban a jég megjelenése nem csupán a helyi hőmérséklet függvénye. A Duna bajai szelvényére saját megfigyelések és korábbi kutatások összegzéseként a következő ökölszabály fogalmazható meg: körülbelül -6(K-70 C negatív hőösszeg kell és a folyó 0.5 C alatti hőmérséklete ahhoz, hogy egyáltalán helyi jégképződésről beszélhessünk. A negatív hőösszeg nem állhat össze -5 C-nál melegebb napi középhőmérsékletekből, meri az még hosszú idő alatt sem képes folyó vizet hatékonyan fagyasztani. A megfigyelt szelvényben megjelenhet olyan zajló jég is, ami a folyó fentebbi szakaszán keletkezett. Ennek előrejelzése természetesen más megközelítést igényel és a felső szakaszok alapos vizsgálataiból vezethetők le. A Duna lépcsőzéséből adódóan olyan eset is előfordul, hogy a tározóterekben keletkezett jeget engedik tovább a kezelők. Ezt az ürítést az üzemrendek általában enyhe időjárás esetén támogatják, így az ilyenkor megfigyelt zajlásra általában a jég folyamatos csökkenése jellemző. Az évtizedekre visszamenő megfigyelések statisztikai vizsgálatához nyúló szakemberek számára azok a járulékos információk, melyeket az imént felsoroltunk, csak nagyon ritka esetben hozzáférhetők. Korábban a vízhőfok kapcsán már említést tettünk a mérési eljárások megváltoztatásából eredő hibákra, de ezek kiküszöbölése egyelőre reménytelennek tűnik, csakúgy, mint a vízrajzi adatokban rejlő egyéb hibák kizárása. A vízrajzi szolgálat feljegyzi, hogy parti, zajló, álló jég vagy éppen torlasz volt a megfigyelt szelvényben. Tapasztalataink szerint ezen információk azonban csak arra használhatók, hogy megállapítsuk volt-e jég az említett időpontban. Ettől többre nem szabad és nem is lehet ezen adatokat felhasználni. Szerencsére a léghőmérséklet, vízhőmérséklet és vízállás is elfogadható pontosságúnak tekinthetőek, így ezen adatokból ajég megjelenésére már lehet számításokat alapozni. Főleg akkor, ha a folyó minél hosszabb szakaszának kamerákkal rögzített képsorozatait és a témában elmélyült szakemberek véleményét is bevonjuk a vizsgálatokba. Esetünkben is így történt ez, a következő oldalon saját előrejelzések időbeli alakulása látható. A zajlás megindulásának becslése (többé-kevésbé megfogható volt) nem is keltett akkora izgalmat, mint az, hogy vajon beáll-e a Duna szakaszunkon. Saját módszerünk szerint először 8-án mertük leírni, hogy a 90%-os zajlás éppoly valószínű mint a beállás. A zajlás végét szinte napra pontosan sikerült elkapni 11 nappal korábban. 11
