A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 7. Katona József (ÉDUVIZIG): Dunai árvízhozamok hidrológiai statisztikai átértékelése a 2013. júniusi árvizet követően - 8. Keve Gábor (EJF): Jégészlelés a Duna magyarországi alsó szakaszán
2012. FEBRUAR 1-15. ECMWF Átlagos légnyomás (hPa) MSL 4. ábra. 2012. február első hetében jellemző makro szinoptikus helyzet (Kolláth Kornél. OMSZ) Hasonló időjárási helyzet 1985 januáijában is bekövetkezett, amikor is a Duna magyarországi alsó szakasza csaknem 3 hétre befagyott. Okkal gondolhatta mindenki, hogy a folyam vizsgált szakasza 22 év szünet után ismét beáll. A korábbi fejezetben részletezett jégképződést gátló medermorfológiai okok (vízlépcsők és ipari létesítmények hatását is ide sorolva) ellenére jó esély mutatkozott a jég megállására. Nagy valószínűséggel 70-80 cm-rel kisebb vízállás és legalább még egy -15 °C alatti középhőmérsékletű nap esetén ez elkerülhetetlenül be is következett volna. A 5-6. ábrákon a Duna bajai szelvényében észlelt vízállás, vízhőfok és napi középhőmérséklet idősorokat tüntettük föl az 1984/85 és 2011/12 telek adatainak felhasználásával. Első szempillantásra is szembetűnő, hogy 1985-ben a vízhőfok minimuma 0-0,2 °C volt, míg 2012-ben egyáltalán nem hűlt le 0,7 °C alá. Ennek oka abban rejlik, hogy 2002-ben a hagyományos észlelést felváltotta az automata távjelzős műszer. A kézi észlelést a vízfelszíntől számított 30 cm mélységben írja elő a szabályzat, azonban a távjelző szondáját csak rögzítve a szelvény mély pontjában lehet telepíteni, így az ott mért vízhőfok eltérő eredményt ad. A kézi észlelés továbbra sem szűnt meg teljesen, de az alkalmi, ellenőrzési célú. Azonban a kézzel mért értékkel már nem kell korrigálni a műszer által szolgáltatott adatokat. Idén a kézi mérés legalacsonyabb értéke 0,2 °C volt. 1985-ben 140 cm-es apadó tendenciában lévő vízállásnál kezdett el zajlani a folyam. A zajló jég a mérce alatti alsóbb szelvényben összetorlódott és útját állta a fentebbről érkező jégnek. Mindez a kialakult duzzasztó hatás miatt hirtelen vízszintemelkedést okozott. Január 1-re a duzzasztás és a fenti szakaszról érkező áradás már 430 cm-re emelte a vízállást, aminek nyomása a felmelegedéssel együtt már fel tudta szakítani a jeget és megindította a zajlást. A víz ereje egy alsóbb szelvényben lévő jégtorlaszt is megszűntette, hiszen 4-én hirtelen 90 cm-t esett a vízállás. Ezt követően a folyó felsőbb szelvényéből érkező 590 cm fölött tetőző árhullám kitakarította a jeget a szelvényből. De a hideg időjárás az apadó vizet szokatlanul magas vízállás tartományban (500 cm) ismét zajlásra késztette. Wednesday 15-02-2012 00:00 ECMWF-GLOBAL Pressure •—|— hPa 900 Li A Vitt v 930 945 950 975 990 1005 1020 1035 10501065 7
