A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 6. Horváth Gábor (DDVIZIG): A nagyvízi meder vízszállító képessége – hullámtéri vízhozammérések, azok problémái
JEGESZLELES A DUNA MAGYARORSZAGI ALSO SZAKASZÁN KEVE GÁBOR Eötvös József Főiskola, Baja KIVONAT 2012. február elején a Kárpát-medence időjárását egy rendkívül hideg levegőt szállító északészakkeleti áramlás határozta meg. A felszíni vizeken megjelent a jég és a Duna folyamon komoly zaj lás alakult ki, ami pillanatok alatt az ország figyelmének központjába helyezte a vízügyi szolgálatot. Annak ellenére, hogy a legkomolyabb dunai árvizeket hazánkban szinte kivétel nélkül jégtorlaszból eredő visszaduzzasztás idézte elő, ágazatunk elég mostohán kezeli a folyami jég problémakörét. Ennek egyik kiváltó oka a 70-es évek után jelentősen csökkenő jég előfordulás a másik pedig finanszírozási hiányokra vezethető vissza. Mind a mai napig XIX. századi módszerekkel, eseménykövető szemlélettel foglalkozunk a jelenséggel. A folyami jéggel kapcsolatban ugyanis semmilyen objektív mérőszámról sem beszélhetünk, hiszen minden adatunk csak becslés jellegű. Tanulmányunk ezen az áldatlan állapoton kíván enyhíteni a jogszabályban Nemzeti Kömyezetügyi Intézet hatáskörébe rendelt vízrajzi fejlesztési elképzeléseivel. Tanulmányunkban ismertetjük a téma előzményeit és a vizsgálatba vont folyószakaszon észlelt jégjelenségekből levonható következtetéseket. Bemutatjuk az általunk kiépített és eddig üzemeltetett, webkamerás folyami jégészlelő rendszert, megosztjuk tapasztalatainkat. A 2012. évi tél hidrometeorológiai helyzetértékelésén keresztül elemezzük a kialakult jéghelyzetet. Szót ejtünk saját előrejelzési eredményeinkről, amit a bajai vízügyi igazgatóság nem hivatalos módon, de használni tudott védelmi tevékenysége során. 2012-en kísérletet tehettünk a folyami jég vastagságának mérésére, amit jó eredménnyel zártunk és új eszköz és módszertani megoldásokhoz jutottunk. Végezetül a folyami jégészlelés felkészülésére, végrehajtására tettük a következő fejlesztési javaslatokat: • Mindenképpen érdemes volna a hazai folyók mentén webkamerákat üzemeltetni és kidolgozni a képek automatikus értékelésének módját, hogy objektív mérőszámmal jellemezhessük a vizsgált szelvények jégfedettségi viszonyait. Ez a nemzetközi közös érdekeltségű folyószakaszokra is kiteijeszthető, projektek keretében. • A folyami jég viselkedésének követéséhez a légi felderítés pótolhatatlan előnyt jelent. A 2011/12. évi tél is megmutatta, hogy ajég megállására vagy szűkületek kialakulására már a medermorfológia ismerete is komoly támpontot ad. így elő lehet készülni a jégmegállásra hajlamos helyek modellekkel való kimutatására. Ehhez azonban elengedhetetlen a jégjelenségek alapos felmérése. • A jégtörő hajók létkérdése a 2011/12. évi tél után talán kevésbé kérdéses. Használatuk nem jelentene extra költséget a jégmérések végrehajtásánál, hiszen jeges időszakban melegen tartásuk és kormányművük átmozgatása napi feladat. • A jégvastagság mérésének újragondolása időszerű. Az általunk bemutatott Keve-féle jégmérő léc használata bevezethető, de korszerűbb megoldást is érdemes találni. • Mielőbb érdemes átgondolni, hogy a hivatalos állami törzshálózathoz tartozó folyami vízmércéken felül, melyik üzemi mércékhez vagy azoktól eltérő kritikusnak ítélt helyekre, telepítsünk távjelzős nyomás és hőmérő szondát. A vízállás hirtelen változása jeges időszakban azonnali árulkodó jele a jégmegállásnak, amitől gyorsabb riasztás jelenleg nem létezik.
