A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 1. Balog Réka - Seres Tibor (ATIVIZIG): AZ ADC vízsebességmérő műszer alkalmazása a vízrajzi gyakorlatban - 2. Busa Tamás - Németh Szilvia (NYUDUVIZIG): Magyar-horvát vízrajzi atlasz a Mura folyó közös érdekű szakaszán - 3. Dömötör Szilveszter (ÉDUVIZIG): Jelentős fejlesztések az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízrajzi távmérő- és információs rendszerében - 4. Engi Zsuzsanna - Láng Mercédesz - Némethné Palotás Erzsébet (NYUDUVIZIG): Fizikai kisminta modell NATURA 2000 területen a kőszegi Rőti-völgyben - 5. Dr. Goda László (ADUVIZIG): A 2013. júniusi árvíz tetőző értékeinek alakulása a magyar Alsó-Dunán
5. Összefoglalás, következtetések A fentebb bemutatott eredmények az alábbi következtetésekre vezetnek: A középvízi meder süllyedése némiképp ellensúlyozza a hullámtér (pontosan nem ismert) feliszapolódásának és a vegetáció erősödésének hatását. Viszont a meder-süllyedés hatásaként jelentkező vízszállító képesség növekedés - ami a középvízi mederben még számottevő - a teljes hullámtéri mederben, a vízállások emelkedésével fokozatosan csökken, kritikus vízállás magasságoknál esetleg el is tűnik. A hullámtéren a növényzet által meghatározott hullámtéri érdesség - ami nagymértékben a szezonalitás függvénye is - jelentősen befolyásolja a tetőzések alakulását. További vízvezető sávok kialakítása és fenntartása kívánatos. A gemenci hullámtéri hídnyílások és azok környezetének állapota szintén alapvetően befolyásolja a tetőzések alakulását. A hídnyílások rendszeres tisztítását alapkövetelményként kell kezelni. A 2013. júniusi árhullámot ugyan több tekintetben rendkívüliként jellemeztük, az árvíz kialakulásának körülményeit elemző - itt részleteiben nem tárgyalt - meteorológiai és hidrológiai vizsgálatok arra mutattak rá, hogy ezzel a Duna-vízgyűjtő még nem érte el „árvízi teljesítőképességének” határait. Mind a lehulló csapadék mennyiségét, mind pedig annak területi eloszlását illetően előfordulhatnak olyan kis valószínűségű, de reálisnak tekinthető hidrometeorológiai körülmények, amelyek még magasabb tetőző hozamot és nagyobb tartósságot eredményezhetnek. Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kezelésébe tartozó Duna-szakaszon az árvízi fővédvonal magassága és keresztmetszeti méretei jellemzően kielégítik az elvárt követelményeket. Ugyanakkor a hullámtéren fokozott és rendszeres figyelmet igényel a nagy árvizek levezethetőségének biztosítása. Ez a nagyvízi mederkezelési tervezés fontosságát és aktualitását erősíti. A feladat végrehajtása az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálásával és a vízügyi igazgatóságok aktív közreműködésével folyamatban van. Baja, 2014. május. Dr. Goda László ADUVÍZIG goda@aduvizig.hu
