A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

10. szekció. BALNEOLÓGIA AKTUALITÁSAI - 6. Scheitzner Beáta (Makói Gyógyfürdő Kft.): A fejlesztéstől az élmányig - Makói Hagymatikum Gyógyfürdő - 7. Dr. Széll Sára (Makói Gyógyfürdő Kft.): Makó természeti kincsei, gyógyvíz, gyógyiszap a Hagymatikumban - 8. Dr. Torma Éva (Városi Egészségügyi Intézmény): Gyomaendrőd

o

térfogatát 6,3 millió m -nek számíthatjuk. A feltöltéshez szükséges víz nagy része a gemenci hullámtérből származott, de az esemény a főmederben is okozott néhány cm-es vízszíncsökkenést, ami jól látszik a közeli vízmércék idősorán (2. ábra). Egyúttal a tetőzés időpontja néhány órával előbbre került az „eredeti” helyzethez viszonyítva.

A vázlatos rekonstrukció alapján azt feltételezhetjük, hogy a szakadás nélkül a tetőzés Bajánál 1-2 cm-rel magasabban és 6-8 órával később következett volna be.

Idő

2. ábra. Az árhullám tetőző értékeinek alakulása a veránkai nyárigát szakadásának következményeként.

4. A meder és a hullámtér vízszállító képességének vizsgálata

A vízállás és vízhozam kapcsolatának időbeli változása alapján következtethetünk arra, hogy a meder és azzal együtt a hullámtér vízszállító képessége változik-e kedvező, vagy kedvezőtlen irányba. A következőkben az utóbbi 6 évtized nagy árvizei mérési adatainak felhasználásával, a Duna-szakaszunkon működő állami főmércékre szerkesztett kétváltozós vízhozamgörbék alakulását vizsgáljuk meg.

4.1. Paks és Dombon

Paks ugyan nem hivatalos vízhozam-nyilvántartó állomás, de ennek ellenére elegendő információ állt rendelkezésre kétváltozós összefüggések szerkesztésére. A 3. ábrán csak az időszakot jellemző szélső görbéket, valamint az árvizek során végzett mérések eredményeit ábrázoltuk a vízjárás felső tartományára. A görbék egyértelmű jobbra-tolódása a mérce környezetében (legnagyobb mértékben fölötte, Dunaföldvár térségében) bekövetkezett medersüllyedés következménye. Itt nem részletezve a problémát, az látható, hogy a felső tartományban a görbék összesimulnak, tehát a medersüllyedés az árvízi vízszállító képességet csak mérsékelten befolyásolja. Összhangban az árvízi mérések eredményeivel, az árvízi tartományban a vízszállító képesség mérsékelt növekedése állapítható meg. Ugyanakkor feltételezhető, hogy a kritikus magasságban a görbék összesimulásával ez a hatás eltűnik.

A Dombon állomás régi vízhozamgörbéin a felső tartományban mutatkozik ugyan némi szerkesztési bizonytalanság, de összességében hasonló megállapítást tehetünk, mint Paks esetében (4. ábra).