A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
7. szekció. CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS -TISZTÍTÁS - 4. Czikkely Márton - Dr. Ligetvári Ferenc(SZIE): Szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezésének hatásvizsgálata 1985-ben, az Alsónémedi térségi kísérleti területen
A szennyvíziszappal kezelt területek talajvizsgálatának eredményei és értékelésük A kezelt és kontroll mintegy 40 db talajmintát vettek és vizsgáltak meg. A mintavételek 0-80 cm mélységben, 20 cm-ként történtek. A talajvizsgálatok elsődleges célja az volt, hogy meghatározzák a kezelt területeken - a kémiai vizsgálatok alapján - a kihelyezésre került szennyvíziszap koncentrált területét, illetve hatását az alapvető fizikai és kémiai talajtulajdonságokra. A talajvizsgálatok a humusz (%), a nitrogén (NO3+NO2), a foszfor (P2O5), a kálium (K2O) és a réztartalom változására terjedtek ki. Humusz (%) tartalom változása A kezelt szelvények mintáiban a humusz % minimum értéke 1,35 %, maximum értéke 2,30 % volt. A teljes talaj szelvények vonatkozásában, a humusz % mennyisége a kontroll területekhez képest 2,5-szerese volt. A humusz % változását a talaj szelvényekben, a 6. ábrán látható. A nitrogén (NO3+NO2) tartalom változása A rétegekként megvizsgált talajmintákban, a nitrogén mennyisége a 0-20 cm mélységben magasabb volt, mint a 20-40 cm mélységben (ez valószínűleg a korábbi nitrogén műtrágyázásnak is köszönhető). A 40-80 cm mélységben kimagaslóan magas volt a nitrogén mennyisége. Ennek egyik magyarázata, hogy a nitrogén az évek során az alsóbb rétegekbe mosódott be és halmozódott fel. A foszfor (P2O5) tartalom változása A kezelt területek talajmintáinak 0-20 cm mélységében magas foszfor tartalom jelentkezett. Ehhez képest a 20-40 cm mélységben a mennyiség kevesebb volt. Ezek azt bizonyítják, hogy a foszfor talajbeli mozgékonysága lényegesen kisebb, mint a nitrogéné. A kálium (K2O) tartalom változása A vizsgált szelvényekben megfigyelhető volt a viszonylag egységes, homogén eloszlás, a kontroll területekhez képest, mintegy 1,5-szeres mennyiségben. Réztartalom változása Szembetűnő, hogy a kontroll területekhez képest, a kezelt parcellákban a réz mennyisége 2,5- 3-szorosa volt. Általánosan, a felső 0-20 cm mélységben volt a legnagyobb mennyiség, viszont jelentős csökkenés csak 60 cm alatti rétegekben volt tapasztalható. Összefoglalás Az 1985. évi szennyvíziszap elhelyezési kutatások kiemelt jelentőségűek voltak. Új talajművelési technológiát dolgoztak ki és ezzel párhuzamosan, elindítottak egy több éves kutatási időszakot, melynek szakmai sikerei jelentősen hozzájárultak a későbbi évtizedek eredményeinek megszületéséhez. 5
