A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
7. szekció. CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS -TISZTÍTÁS - 4. Czikkely Márton - Dr. Ligetvári Ferenc(SZIE): Szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezésének hatásvizsgálata 1985-ben, az Alsónémedi térségi kísérleti területen
SZENNYVÍZISZAPOK MEZŐGAZDASÁGI ELHELYEZÉSÉNEK HATÁSVIZSGÁLATA 1985-BEN, AZ ALSÓNÉMEDI TÉRSÉGI KÍSÉRLETI TERÜLETEN Czikkely Márton - Dr. Ligetvári Ferenc 1 - PhD hallgató. Szent István Egyetem MKK, Kémia és Biokémia Tanszék, Gödöllő 2 - ny. egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a VTOSZ elnöke, a SZIE egykori Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszékének tanszékvezetője Bevezetés A szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezésével kapcsolatos hatásvizsgálatokat, 1985-ben kezdték meg a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszékének kutatói, Dr. Petrasovits Imre tanszékvezető egyetemi tanár irányításával. A szennyvizekkel és szennyvíziszapokkal kapcsolatos vizsgálatok napjainkban is kiemelt jelentőséggel bírnak Gödöllőn, azonban a kutatás sikeres folytatásához nélkülözhetetlen ezen vizsgálatok pontos megismerése. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem egykori Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszéke, a Fővárosi Csatornázási Művek megbízása alapján, szerződést kötött a kommunális szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezés hatásvizsgálatának szakmai irányítására, a vizsgálatok megszervezésére, valamint az eredmények értékelésére. A Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék Alsónémedi térségében elhelyezkedő kísérleti területén végezték a szennyvíziszap terhelési vizsgálatokat. A kommunális szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezésére kidolgozták a barázda-teknős módszert, mely zavar nélkül beilleszthető lett az általános talajművelési rendszerekbe. Ezzel a módszerrel megoldható lett a szennyvíziszap folyamatos elhelyezése közbülső tározás nélkül. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, illetve a jogutód Szent István Egyetemen napjainkban is folyó szennyvízzel és szennyvíziszappal kapcsolatos kutatások hosszú sorában, kiemelt jelentőséggel bírnak az ebben az időszakban végzett hatásvizsgálatok. Ezek részletes ismertetése kikerülhetetlen feladat a kutatási folyamatban történő sikeres továbblépés érdekében. Az 1984/1985. év hőmérséklet és csapadékviszonyainak alakulása A vizsgálatok helyszínén, Alsónémedi térségében, 1985-ben még nem állt rendelkezésre önálló meteorológiai mérőállomás, így a szomszédos Pestlőrinc adatait (OMSZ) használták fel a kutatási helyszín jellemzésére. A hőmérsékleti viszonyok és a csapadékösszegek elemzéséhez, két időszakot különítettek el: az ún. téli időszakot (1984. október - 1985. március) és a nyári időszakot (1985. április - 1985. szeptember). Megállapítható, hogy az 1984/1985. év az átlagosnál jóval aszályosabb volt (1. és 2. ábra). A termőévet a májusban lehullott kétszeres mennyiségű csapadék mentette meg a mezőgazdasági katasztrófától (2. ábra). A páraviszonyok a csapadékhullás menetének megfelelően alakultak, az aszályos hónapokban a légnedvesség is rendkívül alacsony értékeket mutatott, ennek következtében a növények egyre nagyobb páraleadásra kényszerültek, aminek következtében a vízháztartási viszonyok tovább romlottak. 1
