A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
7. szekció. CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS -TISZTÍTÁS - 3. Czikkely Márton - Dr. Bálint Ágnes (SZIE): Mesterségesen szennyezett vizek Cu és Zn tartalmának megkötése csiperkegomba komposztok segítségével
MESTERSÉGESEN SZENNYEZETT VIZEK Cu ÉS Zn TARTALMÁNAK MEGKÖTÉSE CSIPERKEGOMBA KOMPOSZTOK SEGÍTSÉGÉVEL Czikkely Márton1 - Dr. Bálint Ágnes2 1 - PhD hallgató. Szent István Egyetem MKK, Kémia és Biokémia Tanszék, Gödöllő 2 - Tanszékvezető, egyetemi docens. Szent István Egyetem MKK, Kémia és Biokémia Tanszék, Gödöllő A KUTATÁSI TÉMA RÖVID BEMUTATÁSA Kutatásunk témája a nemzetközi szennyvíztisztítási területen napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap. A szennyvizek nehézfém tartalmát és annak csökkentését sokan, sokféle módon vizsgálták már, de a komposztokkal történő nehézfém megkötés, egy új és feltörekvő kutatási terület. Témánk aktualitását és jelentőségét az is mutatja, hogy a szennyvizek nehézfém tartalmának vizsgálatát csiperkegomba komposztokkal végeztük el, ami magában foglalt egy műszeres analitikai módszerfejlesztést is. Kutatásunk módszertani újdonsága abban rejlik, hogy a komposztok viszonylagos nagy nehézfém felvevő képességét kihasználva, egy olyan szennyvíztisztítási technológiai újításba kezdtünk, ami a szennyezett vizek tisztítását még zöldebbé teheti. A komposztok felületén történ Cu és Zn megköttetést több féle módon is végezzük, viszont alábbi tanulmányunkban a rázatásos módszerre fókuszálunk. A rázatásos módon történő megkötés esetében, a törzsoldatok nehézfém tartalma, a szennyvizekéhez hasonlóan, a komposztok felületén kötődik meg, ezzel is segítve a szennyvizek nehézfém tartalmának B szennyezettségi határérték alá csökkenését. SZAKIRODALMI HÁTTÉR A réz, cink és kadmium tartalmú szennyvizek különböző iparágak termelése során keletkeznek. A nehézfémek növekvő felhalmozódása a környezetben új és egyre fejlettebb szennyvíztisztítási technológiák elterjedését eredményezi. Ehhez kapcsolódóan, BAKKALOGLU et. al, 1998 egy bioszorpción és ülepítésen alapuló technológiát dolgoztak ki. BAKKALOGLU et. al, 1998 tanulmánya kiterjedt az olyan különböző típusú hulladék biomassza alapú tisztítási technológiák összehasonlítására, mint a baktériumokat, élesztőgombákat, és eleveniszapot felhasználó módszerekre, továbbá ezek hatékonyságának összehasonlítását is elvégezték az ülepítési / bioszorpciós technológiákéval. A bioszorpciós eljárás során az A. nodosum, S. rimosus és az F. vesiculosus segítségével sikeresen akkumulálták a réz, cink és nikkel ionokat. Vizsgálataink alapján megállapították, hogy az A. nodosum, az S. rimosus, az F. vesiculosus és a P. chrysogenum a legalkalmasabbak a nehézfémek megkötésére a szennyvizekből. A nehézfémek (Cd, Pb, Cu, Zn, and Ni) előfordulását és sorsát vizsgálta a szennyvizekben KARVELAS et. al (2003) a görögországi Thessaloniki város szennyvíztisztító telepén működő eleveniszapos technológia elemzésével. A vizsgálatukhoz felhasznált és elemzett hat féle szennyvíz- és szennyvíziszap mintákat a telep különböző pontjain vették, nevezetesen mindkét típusból vettek mintát az elsődleges ülepítő tartály befolyó és kifolyó részén, illetve csak a szennyvízből a másodlagos ülepítő tartályból. Vizsgálataik során exponenciális összefüggést találtak a nehézfém megoszlási hányados (log Kp) és a szuszpendált szilárd koncentráció között. A Pb kivételével az összes nehézfém előfordulási gyakorisága a szennyvízmintákban majdnem 100%-os volt, míg csak a Pb volt
