A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
1. szekció - 7. Lovas Attila - Horváth Béla - Virágné Kőházi-Kiss Edit (KÖTIVIZIG): A Közép-Tisza vidék, a Jászság és a Nagykunság vízkészlet-hasznosítási stratégiája
Mindig a víz drágaságát szokták emlegetni, pedig nem a víz drága, mert abból van és lehet biztosítani (a 6 km3-bői, ami keletkezik az országban, abból 5 km3 hasznosítatlanul elfolyik). A vízszolgáltatás egyik meghatározó költségeleme - a fenntartás mellett - a víz eljuttatása akkor és oda, ahol szükség van rá. Tízegynéhány éve, hogy életbe lépett az a VKJ-s változás, ami alapján a mezőgazdasági vízhasználatra vonatkozó szorzó nulla, a víz gyakorlatilag tehát ingyen van. Csak azért kell fizetni, hogy éppen ott, éppen akkor igénybe tudja venni, akinek erre szüksége van. Akkor, amikor egy olyan természeti környezetben kell élni, tevékenykedni, tervezni ahol sokféle, akár éven, vagy rövid időszakon, vagy pláne hosszú időszakon belül változó feltételrendszerrel kell megküzdeni, akkor egyértelmű, hogy csak olyan létesítményeknek és olyan gondolkodásmódnak van létjogosultsága, amit komplexumként lehetne jellemezni. A helytelen gyakorlat szerint belvizes időszakban létrehozzuk a belvízi műveinket, majd félbehagyjuk őket, és a fenntartásukra sincs forrás. Aztán aszályos időszak következik, és vízpótló-, elosztóműveket létesítünk, amikor ismét vízbő időszak jön, ezeket hagyjuk félbe, és nem foglalkozunk velük. így mire szükség lesz rájuk, azok is lepusztulnak. Ennek következtében folyamatosan egy félig lepusztult műszaki környezetben kell élni, mert soha nincs arra pénz, erőforrás, hogy minden külön célú létesítményünket megfelelő szinten fenntartsunk, üzemeltessünk, fejlesszünk. Ez magában foglalja a megoldást is, ami a komplex szóval jellemezhető, olyan létesítményeket vagy létesítmény együttest kell létrehozni, ami megfelelő üzemeltetéssel mindenféle célra, vagy minél több célra is, egyidejűleg alkalmas. Az MHT tanulmányunk fő mondanivalója is ez. Meg kell tehát próbálnunk komplex és integrált fejlesztéseket végrehajtani az adott körülmények között. Ez a magyarországi, vagy éppen a Közép-Tisza vidéki vízgazdálkodás sikerének kulcsa. A jelentős vízgazdálkodási problémák halmozottan az Alföldön és a Tisza-völgyben jelentkeznek. Az alföldi terület erősen a hajlamos a szélsőségekre: árvízveszély, fokozottan belvíz-veszélyeztetett területek, aszályos területek, a Duna-Tisza közén jellemző szárazodás, az Alföldre jellemző szűkös felszín alatti vízkészletek, arzénes ivóvizek. Éppen azért, mert ilyen sok célnak, feltételnek kell megfelelni, a külön célú rendszerek elvi szinten sem lehetnek sikeresek. SWOT ELEMZÉS - Térségi vízátvezetés, mezőgazdasági vízellátás: készletek és igények ERŐSSÉGEK • Jelentős, a nagy folyókhoz kapcsolódó szabad felszíni vízkészletek (Tisza, Tisza-tó, Hármas- Körös, Békésszentandrási duzzasztó) • Kiépült nagytérségi vízgazdálkodási rendszerek (Nagykunsági, Jászsági, Tiszafüredi, Tiszavárkonyi, Gástyási) • Térségi vízátvezető rendszer (TIKEVIR) • Hasznosítható felszín alatti vízkészletek • Jelentős rekreációs potenciál, nagyszámú, üdülésre, vízi turizmusra alkalmas vízfelület (folyók, holtágak) • Fennmaradt gazdag élővilágú vizes élőhelyek (holtágak, hullámterek) • Megkezdődött a paradigma váltás a Közép-Tisza vidék területi vízgazdálkodásában o 2007-2013 közötti időszakban megvalósult komplex és integrált vízkészlet-gazdálkodási Uniós projektek (9 db 4 milliárd Ft értékben) o Az igazgatóság védelmi szervezeti rendjében ____________integráltan működik a vízliiány-kárelhárítás GYENGESÉGEK • A vízkészletek egyenlőtlen területi és időbeli eloszlása (vízhiányos területek: Dél-Heves, Jászság, Duna-Tisza-közi Homokhátság) • Felszíni vizek tranzitjellegéből adódó megoldatlan problémák, a nem duzzasztott folyószakaszokon nagymértékű vízjáték káros hatásai (talajvíz, ingadozás, emelő magasság növekedése) • Kisvízfolyások használt víz terheltsége • Az éghajlati szélsőségeknek (éghajlatváltozásnak?!) a felszíni és felszín alatti vízkészletek mennyiségére és minőségére gyakorolt hatása rontja azok felhasználhatóságát • A szolgáltatással arányos költségátterhelés gyakorlatának hiányosságai ( a térségi vízátvezetés költségeinek áthárítása, ökológiai, gazdasági indokoltságának meghatározása) 6
