A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

1. szekció - 7. Lovas Attila - Horváth Béla - Virágné Kőházi-Kiss Edit (KÖTIVIZIG): A Közép-Tisza vidék, a Jászság és a Nagykunság vízkészlet-hasznosítási stratégiája

SZOLNOK, ÉVI CSAPADÉKÖSSZEGEK 1871-től

*vn

kiterjedt, lápos, mocsaras területet mutatnak a Kárpát-medence jelentős részén, aztán három emberöltővel később teljesen eltűnt a víz és egy félsivatagos időszak következett. Arról ritkán emlékezünk meg, hogy 1863-ban az aszály miatt az állatállomány 70%-a elpusztult, elevenen megmaradt azonban a nemzeti emlékezetben, amikor alig 20 évvel később Szegedet elmosta az árvíz. A magyar meteorológiai kutatási adatokból, az évkönyvekből jóval nagyobb szélsőségeket is lehet találni, mint amikre most mi emlékszünk, vagy adatunk van rá. Ötven éves pontosan mért adatsorunk van itt, a Közép-Tisza vidékén, továbbá egy-két állomás, egykét jellemző adat van az elmúlt 120-140 évből. Szélsőségek voltak, vannak, lesznek.

1.2 Vízkészlet-gazdálkodás 1990 előtt és után

1990 előtt a mezőgazdasági politika kevéssé vette figyelembe a természeti, ökológiai adottságokat. A rendszert kezdetben a területi vízgazdálkodás tervutasításos stratégiája, majd

4