A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
1. szekció - 6. Kulcsár László (DDVIZIG): Dráva morfológiai monitoring - hordalékmérési módszerek
4. Összefoglalás A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 (HU-HR) HUHR/1001/1.1.2/0009 számú „Drava morphological monitoring” c. projektje a folyó morfológiai vizsgálatait, az uralkodó hidraulikai jellemzők ismételt méréseit tűzte ki céljául. A projektet a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a horvát vízügyi szervezet (Hrvatske Vode) 2011-ben közösen nyerte el. Az Európai Unió Víz-Keretirányelve meghatározza tagországai számára, a vízgazdálkodásban kötelező jelleggel, a vizek állapotának figyelését, a jó állapot elérése érdekében szükséges intézkedések megtételét. A hat évenként elkészítendő állapotértékelésekhez különböző monitoringokat kell működtetni a területen a kijelölt szakmai szervezeteknek. A monitoringok egyik fajtája a Dráva folyó morfológiai helyzetét, állapotát figyelő rendszer, melynek célja a folyó hordalékmozgásának monitorozása. 2012-ben a projekt keretében sor került a Dráva részben közös horvát-magyar szakaszán kijelölt öt keresztszelvényben; Botovo, Bélavár, Barcs, Drávaszabolcs és Belisée térségében három - vízhozammérésből, lebegtetett-, görgetett hordalék és mederanyag mintavételekből álló - mérési sorozat végrehajtására. A mintavételezést Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Pécs hajtotta vére. A minták laborálását és kiértékelését az Eötvös József Főiskola Műszaki és Közgazdaságtudományi Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézete végezte el. A projekt tette lehetővé a mérésekhez szükséges eszközök, műszerek beszerzését, valamint a méréshez használt, már meglévő mérőhajó felújítását. A mérőhajóval különösen a felsőbb nagysebességű, bepáncélozódott medrű folyószakaszokon vált könnyebbé a mérés. A mérési sorozatok kiváló lehetőséget biztosítottak a görgetett hordalékminta-vevők gyakorlati alkalmazása során felmerülő technikai problémák elhárítására. Ilyen nehézségek voltak többek között a víz alatti kamerák felerősítésének és beállításának módjai, továbbá a készülékeken elhelyezésre kerülő megfelelő súlyok nagyságának és helyének meghatározása. A súlyoknak fontos szerepük volt abban, hogy a mintavevők kellő stabilitással rendelkezzenek a mederfenékre leeresztést követően a mintavétel ideje alatt. Az elektronikus méréstechnika gyors fejlődése révén lehetővé vált, hogy a Dráva medermorfológiai monitoringja során több korszerű mérőeszközt és eljárást alkalmazzunk. Ezek közül különösen az akusztikus elven vízsebességet mérő és egyidejűleg a keresztszelvény felmérését is megoldó műszer (ADCP) bevezetése lényegesen csökkentette a vízrajzi helyszíni mérések időigényét. Szintén a monitoring program biztosított lehetőséget arra, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke - csatlakozva egyes helyszíni mintavételekhez - próba- és hitelesítő méréseket végezhessen egy új lézeres elven működő lebegetett hordaléktöménységmérő eszközzel (LISST-100). 21
