A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 17. Riczu Péter - Tamás János (Debreceni Egyetem): Intenzív almaültetvény mikrodomborzat-vizsgálata precíziós eszközök alkalmazásával - 18. Szalai József (Országos Vízügyi Főigazgatóság) - Nagy György (ADUVIZIG): A szélsőséges időjárás eseményeinek hatása a talajvízszintek alakulására Magyarország síkvidékein, különös tekintettel a Kalocsai-sárköz területére

sor.) Az észlelőkút környezetét bemutató részlet domborzatának összetett felszínformái egyértelműen jelölik a medermaradványok, morotvák és a vizenyős területek elhelyezkedését. A szelvény terepi munkái idején az észlelőkút környezetében már néhány építmény figyelhető meg. Ezek környezeti hatása azonban még aligha tekinthető számottevőnek (7. ábra jobb oldali kép).

7. ábra: A 001401 Öregcsertő-Csorna észlelőkút környezete az I. és a II. katonai felmérés

térképrészletén

A III. katonai felmérés a méterrendszer bevezetése (1871) után kezdődött, ezért a felmérési méretarány - a korábbiaktól eltérően - a katonai topográfiai térképek esetében ma is használatos 1:25000 lett. A felmérés a Habsburg Birodalom területének egészére egységes szelvényezéssel készült, ennek következtében a történelmi Magyarország területét lefedő térképszelvények kiosztása egy lapon ábrázolható. További sajátossága e térképrendszernek, hogy a felmérési és levezetett térképek beosztása a földrajzi fokhálózattal függ össze, azaz a szelvénybeosztást nem a felmérési térképekhez igazították, hanem a kiindulási alap az 1:200000 méretarányú általános térkép szelvényezése volt, mert a lefedett terület l°xl°, azaz egy foktrapéz. Magyarország és a Partium felmérésére 1872 és 1884 között, viszonylag rövid idő alatt került sor. A domborzatformákban és az úthálózatban szignifikáns különbség nem mutatkozik, azonban szembetűnő az ábrázolás pontosságának és részletességének növekedése.

A tervezett újabb, sorrendben a IV. katonai felmérés sajnos félbemaradt, Magyarország területén csak a Tátra felmérése készült el. Természetesen a mind szélesebb körben használható térképek iránti igény az idő múlásával növekedett, ezért - szükségmegoldásként - a III. katonai felmérés lapjait „megtisztították” a kifejezetten katonai jellegű tartalmaktól, s a polgári felhasználók számára is hozzáférhetővé tették. A 8. ábra bal- és jobboldali térképrészlete között jelentős hasonlóság mutatkozik, de a különbség is