A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

1. szekció - 6. Kulcsár László (DDVIZIG): Dráva morfológiai monitoring - hordalékmérési módszerek

2.3. Lebegtetett hordalék mintavevők

2.3.1. A szivattyús lebegetett hordalék mintavétel eszközei

A szivattyús mintavevők általában egy elsüllyeszthető hordozóegységből, tartókonzolból (gém), vízsebességmérőből, mélységmérőből, számlálóegységgel felszerelt csörlőből és csónakban elhelyezhető szivattyúból, valamint a szivattyút és az elsüllyeszthető egységet összekötő flexibilis tömlőből állnak. (A sebességmérést a vízhozammérés során használt ADCP műszerrel végeztük.) Esetünkben a mintavétel robbanómotoros szivattyúval történt, a szívócsövet 25 kg-os vezetőszárnnyal ellátott ólomsúllyal, ún. bombával juttattuk a kívánt mélységbe (2.12. kép).

A mintavételt olyan szivattyú fordulatszám, illetve hozam mellett célszerű elvégezni, hogy a mintavevő csonkon belépő víz sebessége (vbe) és a folyó becsült, pontbeli áramlási sebessége (v) ne térjen el egymástól jelentős mértékben. Jelentős eltérés esetén a szükséges beállításokat a szivattyú fordulatszámának változtatásával, illetve a nyomócső végére szerelt csappal kell elvégezni.

0,8v < Vbe < l,5v

A (vbe) belépési sebesség úgy határozható meg, hogy a szivattyú köbözéssel mért vízhozamát (qsz) elosztjuk a szívócsonk belépő nyílásának keresztmetszeti területével (fcs).

Vbe — (Jsz / fcs

Hogy az áramlás és a hordalékszállítás időben lüktető jellegéből adódó pontatlanságokat elkerüljük és a minták laboratóriumi feldolgozásához is elegendő mennyiség álljon rendelkezésre, viszonylag hosszú idejű mintavételekkel, szelvényenként 5 függélyben, függélyenként 5 liter mintát vettünk.

2.12. kép A szivattyús lebegtetett hordalék mintavétel eszközei

14