A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 12. Körösparti János - Bozán Csaba (HAKI): Belvízes területek alternatív hasznosítási lehetőségeinek értékelése és a belvíz tározására alkalmas területek lehatárolása Békés megyében

keretében a domborzati tényezőt fejlesztettük, a belvíz kialakulását meghatározó tényezőtérképek frissítésében lépünk előre, illetve a belvíz-gyakorisági térképet kiegészítettük az utóbbi 7 évben bekövetkezett elöntések adatsoraival. Módszertanunk alapja, hogy a legfőbb állandó és változó tényezők figyelembevételével olyan térképsorozatot szerkesszünk, amely lokális pontossággal jellemezi Békés megye belvízi veszélyeztetettségét. Ehhez 6 fő tényező digitális térképét kell megszerkesztenünk, melyek alapjai egy-egy jól definiált 1-től 5-ig terjedő paraméter. A belvízi veszélyeztetettség és a természeti tényezők kapcsolatának tisztázását célzó korábbi kutatásaink eredményeire támaszkodva az alábbi 6 fő tényező (5. ábra) számszerű értékét határoztuk meg és használtuk fel a végső térképek szerkesztésénél.

1. Hidrometeorológiai tényező (a súlyozott csapadék és a lehetséges párolgás éves értéke hányadosának 10%-os előfordulási valószínűségű értéke);

2. Domborzati tényező (1:10000-es digitális terepmodell alapján);

3. Talajtani tényező (víznyelési sebesség és egyéb mutatókból meghatározva, a Kreybigféle talajtérképek és a Várallyay-féle térképek alapján);

4. Földtani tényező (a felső 10 méteres rétegöszlet fő jellemzőiből, mint az agyagossági százalékból, a vízzáró réteg vastagságából és elhelyezkedéséből számítva, földtani térképek alapján);

5. Talajvíztényező (a 4 nagyvíz (NV) átlaga, konkrét kútadatokra feldolgozva és a domborzati modellhez igazítva);

6. Földhasználati tényező (művelési ágakból, mint rét-legelő, szántó, erdő, meghatározva, felhasználva a CORINE Landcover CLC50 adatbázist).

A szintézistérkép szerkesztését többváltozós regressziós vizsgálat alapján végezzük el, amelyben a „független” változók a belvízképződést befolyásoló kiválasztott tényezők, a „függő” változó pedig a belvíz-gyakorisági térképről (5. ábra) meghatározható döntési érték, más szóval az elöntés relatív gyakorisága. Következő lépésként a regresszió-vizsgálat során, az előzőkben felsorolt befolyásoló tényezőket a belvízképződésben játszott súlyuknak megfelelően tudjuk összegezni. Annak érdekében, hogy a kapott eredményekből egész számmal jellemezhető kategóriákat különíthessünk el a szintézistérképen (4. ábra), egy megfelelő arányosító tényezőt is alkalmazunk a Komplex Belvíz-veszélyeztetettségi Mutató (KBM) kiszámításához.

4