A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 11. Kozma Zsolt (BME) - Muzelák Bálint (Generalcom Mérnöki Kft.) - Koncsos László (BME): A belvízi jelenségek integrált hidrológiai modellezése - Tapasztalatok a Szamos-Kraszna közi mintaterületen
a referencia szcenárió jelentőségét: a jövőbeli feltételezett éghajlati forgatókönyvek összevetése csak ezzel helytálló, és nem pedig a mért adatokkal, (iii) A pesszimista A2 esetben a belvíz gyakorlatilag eltűnik a területről. Ennek közvetlen gazdasági következményei akár kedvezőek is lehetnek (lásd. lentebb), de hidrológiai szempontból mindenképp kétséges lehet a feltételezett trend megítélése. A valószínűségi ábrák összefoglalásaként a 5.3. Táblázatában minden szcenárióra feltüntettük a 2%-os fajlagos elöntéshez és 10 napos tartózkodáshoz tartozó valószínűségeket. A táblázat a forgatókönyvek további hidrológiai mutatóit is megadja. Számos megállapítás tehető, itt csak a következőt emeljük ki: A teljes mintaterületre leválogatott belvizek összegzett időtartama alapján a szivattyús átemelés csak 4-6%-kal csökkenti a tartósságot. Ez összhangban van a korábban bemutatott mérlegegyenlet elemzésekkel is. Ezzel szemben a vízkormányzás elhagyásának hatása igen markáns: a bemenő meteorológiai adatoktól függetlenül 40%-ot meghaladóan növeli a belvizes napok számát. # Azonosító Belvizes napok száma Valószínűség (10 napos 2%-os faji. elöntés) Talajvíz mélység Tényleges Diff. Tényleges Diff. átlag szórás 1. Jelen 1863 ref 17% ref 2 . Jelen-sziv 1962 5% 18% 1% 2.31 66 3 . Jelen-alt 2699 45% 21% 4% 4 . Kontrol 1417 ref 12% ref 5 . Kontrol-sziv 1472 4% 13% 1% 2.66 58 6 . Kontrol-alt 2113 49% 17% 4% 7 . A2 32-98% 1%-11% 8 . A2-sziv 94-93% 1%-11% 3.49 54 9 . A2-alt 453-68% 4%-9% 10 . B2 728-49% 6%-6% 11. B2-sziv 808-43% 7%-6% 2.96 61 12 . B2-alt 1452 2% 9%-3% 5.3. Táblázat - Forgatókönyvek aggregált hidrológiai és valószínűségi mutatói (a Diff. oszlopok a választott referencia forgatókönyvhöz képesti változást adják meg százalékosan) 5.3. Kockázatalapú értékelés A mezőgazdasági kockázat számítása a belvíz mellett az aszály miatti terméskiesésre is kitér. A módszer alapja a szántóföldi növények hozamának becslése, ami jellegéből fakadóan meglehetősen bizonytalan (Penning et ab, 1989; Tarnawa et ab, 2010), de a kérdéskör szempontjából nélkülözhetetlen szakterület. A kifejlesztett becslő módszer elméleti szempontból egyszerűsített: a vízellátottságon kívül a termőhely egyéb sajátosságait csak aggregált módon, a paraméterként megadott átlagos terméshozam formájában veszi figyelembe (Kozma et ab, 2012/a). A két szélsőség leírásához számos bemenő agroökológiai adatra van szükség. Ezek az irodalomból származó összegzett/átlagos jellemzők. Vagyis a számított eredményeket modell- és adatbizonytalanság is terheli, amik mérséklése túlmutat a cikk keretein. Ezért a kockázatszámítás kapcsán szintén érvényes, hogy az elsősorban a forgatókönyvek összehasonlítását teszi lehetővé. A mezőgazdasági kockázatok meghatározásához a területen legnagyobb arányban termelt búza és kukorica hozambecslését végeztük eb A két növény arányát a KSH megyei bontású adatai alapján egyszerűsítve 30:70%-ra állítottuk be. A vízigényesebb búza tenyészideje az év korábbi szakaszára (március-június) esik, míg a szárazságtűrőbb kukoricáé (május-szeptember). Az 5.2. ábra a jelenlegi éghajlat esetén mutatja be a vízelvezetésre (Jelen) és a vízvisszatartásra (Jelen-alt) alapuló forgatókönyvek kockázattérképeit. Az 5.4. Táblázat az összes vizsgált forgatókönyv kockázatalapú összehasonlítását adja meg. Az ebben feltüntetett összegzett kockázat a 30 évre meghatározott kár éves átlagos értéke a teljes mintaterületre. Ennek megváltozása mellett az utolsó oszlopban a víztöbblethez és vízhiányhoz köthető károk arányát is feltüntettük. A mutató egyenesen arányos a belvíz-, illetve aszálykárok hányadosával, pozitív értéke azt jelzi, hogy a mezőgazdasági kár elsősorban a víztöbblet miatt alakult ki. 16