A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 11. Kozma Zsolt (BME) - Muzelák Bálint (Generalcom Mérnöki Kft.) - Koncsos László (BME): A belvízi jelenségek integrált hidrológiai modellezése - Tapasztalatok a Szamos-Kraszna közi mintaterületen
• Terepi lefolyás (TL): kontinuitási egyenlet közelítő megoldása lineáris kaszkád modellel (opcionális); (iii) Tapasztalati hidrológiai alapú • Csapadék (P) • Intercepció (I): lineáris tározó modell • Evapotranszspiráció (ET) módosított, transzspirációval bővített Varga-Haszonits formula; A modell a felszíni és a felszín közeli vízkészletek leírására korlátozódik. Vagyis a számítások nem terjednek ki (1) a légköri folyamatok többségére (légkör hő- és vízháztartása, csapadékképződés, légmozgás, stb.), valamint (2) az erősen háromdimenziós intermedier és regionális felszín alatti mélységi áramlási rendszerekre. Ezek a nem szimulált hatások a számítások peremfeltételeibe épülnek a feladat megfogalmazásától függően. Kezdeti- és peremfeltételek <Számítási modulok Kezdeti- és peremfeltételek Mélységi perem Páratartalom Vízhozamok és vízállások Vizkormányzás Vízkivételek Potenciálszintek I I l_ J Csapadék 2.1. ábra-A WateRisk integrált hidrológiai modell elvi felépítése. Folytonos nyíl: peremi vízforgalom (bordó szín - külső/felhasználó által definiált; kék szín - belső/szimulált); Szaggatott nyíl: egyéb hatás. A szimulációk jelentős mennyiségű bemenő adatra alapulnak, melyeket a vizsgált terület térinformatikai adatmodellje tartalmaz. A bemenő adatok öt csoportba sorolhatók: geometria, paraméterezés, kezdeti- és peremfeltételek és mért adatok. Az adatmodell ismertetése meghaladja jelen cikk kereteit, az olvasó a részletekről tájékozódhat: Jolánkai et al., (2011), Koncsos (2011), Jolánkai et al. (2012), Kozma et al. (2012/a). 2.2. Forgatókönyv elemzés Az adatmodell (elsősorban a peremfeltételek és a paraméterezés) módosításával a jelenlegitől lényegesen eltérő viszonyok vizsgálata is lehetséges. így mód van a vízkészletek jövőjére vonatkozó feltételezések elemzésére is: a „mi történne, ha...” jellegű felvetések megválaszolása jelentősen elősegítheti a stratégiai tervezést. Leegyszerűsítve az ilyen kérdéseket, azaz a hatótényezők jövőbeli alakulására tett feltevések összességét értelmezhetjük vízgazdálkodási forgatókönyvként (SCENES, 2011). Ezek értékelésére háromlépéses forgatókönyv-elemzési módszert dolgoztunk ki (Kozma et al., 2012/a), ami (i) a vízkészletek matematikai szimulációján alapul és (ii) a belvízi események leválogatása (lásd. következő pont), illetve a mezőgazdasági károk becslése (Kozma et al., 2012/b) alapján lehetővé teszi a tervezési variánsok hidrológiai-gazdasági összehasonlító értékelését. Az erre vonatkozó elemzéseinek a cikk 5. fejezete tartalmazza. 2.3. Belvizek leválogatása Az elöntési folyamatok hidrológiai és valószínűségi értékeléséhez szükséges az algoritmus által számolt eredmények utólagos feldolgozása. A gyakorlatban alkalmazott döntően minőségi jellegű meghatározások5 és 5 Példaként néhány jellemző megfogalmazás: magas talajvíz állás, káros víztöbblet, közepesen/erősen túlnedvesedett talaj, illetve nagy területre kiterjedő, tartós nyílt vízborítás; 3
