A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 9. Kása Melinda - Bukodi Csaba (KDVVIZIG): Társulati kezelésű művek fenntartásának nehézségei és tapasztalatai a KDV-VIZIG működési területén a XXI. század küszöbén - 10. Dr. Kozák Péter (ATIVIZIG): Belvizek kezelésének lehetőségei az Alsó-tiszai vízgyűjtőkön a 2010/11 és a 2013. évi belvizek tapasztalatai alapján
Havi csapadékösszegek területi átlaga az ATI-VIZIG területén 2012-2013 W) N J§ 'QJ-a a es es E Évi összeg sokévi átlaga: 542 mm 2012. ápr. 1. - 2013. ápr. 3. közötti összeg: 604 mm 123,9 ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. jan. febr. márc. ápr. Idő (hónap) I havi csapadékösszeg □ sokéves átlag 1. ábra Havi csapadékösszegek megoszlása 3. Belvíztömeget csökkentő tényezők A belvízi elöntések csökkentését alábbi tényezők határozzák meg: természeti tényezők: • meteorológiai tényezők: hőmérséklet, csapadék, • domborzat: tengerszint feletti magasság, a terület tagoltsága, konvexitás, • talaj jellemzői: vízáteresztő képesség, szerkezet, tározóképesség, fizikai féleség, • hidrogeológiai jellemzők: talajvíz mélysége, ingadozása, • földtani adottságok: talajképző kőzet, vízzáró réteg előfordulása. antropogén tényezők: • vízrendezés: belvíz-csatornázottság, melioráltság, • földművelés: öntözés, agrotechnika, termesztett növény fajtája, • beépítettség változása, belterületek növelése. A belvízi tömeg elvezetésének iránya horizontális és vertikális értelemben azonosítható. Az antropogén és természeti tényezők következtében valósulhat meg a horizontális elvezetés. Vertikális irányokban azonban csak természeti tényezők képesek csökkenést eredményezni a belvízi
