A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

1. szekció - 6. Kulcsár László (DDVIZIG): Dráva morfológiai monitoring - hordalékmérési módszerek

2.1. kép A „Zengő” mérőhajó

2.2. kép Vízhozammérés a barcsi szelvényben kép

2.1. Mederanyag mintavétel

A meder anyagából történő mintavételhez egy speciálisan kialakított, ún. mintavevő harang szükséges. A lazább szerkezetű mederben a kör profilú szájjal kialakított mintavevő is megfelelő, de a tömörebb, esetleg bepáncélozódott mederfenék esetén, mint amilyen a Dráva botovói szelvényében is előfordul a mintavevő harang száját csipkézett formában célszerű kialakítani. Az ilyen módon kiképzett mintavevő könnyebben vág, hatol be a meder felszínébe. A 2.3. képen egy ilyen csipkézett gallérú mintavevő látható, melyet a mérések során használtunk.

A mederanyag mintavétel módja:

Az eszközt lehetőség szerint minél messzebbre elhajítva (2.4. kép) kell a vízbe dobni (súlya: 9 kg), és a mintavevőre erősített kötél segítségével a meder felszínén vonszolni. A vonszolás hatására a mintavevő kúposán kiszélesedő csipkézett szája belevág a meder felszínébe, majd az így felszakított mederagyag az eszköz belsejébe kerül. A mintavétel eredményessége és a kiemelhető minta mennyisége nagymértékben függ a mederanyag tömörségétől, illetve a vonszolási út hosszától. Gyakorlati tapasztalat, hogy a tömör bepáncélozódott mederanyagból csak többszöri próbálkozás után sikerül kellő mennyiségű mintát kiemelni (2.5. kép). Több alkalommal előfordult, hogy elhajítással nem lehetett kellő távolságra juttatni a mintavevőt, így a viszonylag rövid vonszolási út során nem került minta az eszközbe. Ekkor a mérőhajóval párhuzamosan dolgozó mérőcsónakkal vitettük távolabb a mintavevőt a ráerősített kötél hosszának függvényében 25-30 m-re. Erről a távolságról vonszolt mintavevőben már elegendő mennyiségű minta gyűlt össze.

7