A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 8. Gratzl Ervin (ÉDUVIZIG): Víztározási, vízvisszatartási lehetőségek vizsgálata a Kis-Rába többcélú vizpótló rendszerben az ökológiai, természetvédelmi, ipari vízigények és a mezőgazdasági vízhasznosítási célok biztosítása érdekében

-13-Meg kell jegyezni, hogy a minimális vízkapacitás áll legközelebb a szántóföldi vízkapacitás értékéhez, vagyis a téli beázás után a tavaszi vegetáció beindulása előtt a talajban természetes viszonyok között található nedvesség tartalomhoz.

A talajban található egy vízkészlet a pórusok között olyan mértékben megkötve, amelyet a növények már nem tudnak felvenni, ezt nevezzük holtvíznek. Azt a talajvízkészletet mely a növények számára felvehető hasznos víznek (diszponibilis) nevezzük.

A földműveléstani ismeretek keretében találkozhatunk a forgatásos és forgatás nélküli talaj művelés fogalmával. Abban az esetben ha azt szeretnénk, hogy a talaj vízkapacitása maximumáig telített lehessen a forgatásos talaj művelés fontosságát kell kiemelni. Ezen beavatkozással a pórusterekben tározható vízkészlet az átlagos szántóföldi vízkapacitáshoz képest jelentősen növelhető és a növénytermesztési igényeknek olyan feltétel rendszert lehet biztosítani a vegetációs időszak kezdetére, amely a későbbi termésbiztonságot, többlethozamokat biztosítani tudja.

4. ÖKOLÓGIAI, TERMÉSZETVÉDELMI, ÖNTÖZÉSI, HALASTAVI, IPARI VÍZIGÉNYEK

Számos tanulmány foglalkozott már a belvízelvezetés ill. a vízpótlás egy rendszeren belüli összehangolásával, optimalizációj ával, ezért az üzemeltetési célok közül ezen alpontban a vízpótlási funkciókat emeljük ki a 2. pontnál részletesebb kifejtéssel, bemutatva a múltbeli, jelenlegi igényeket és a jövőbeli fejlesztési elképzeléseket.

4.1, A Kis-Rába rendszer hasznosítása az 1990 előtti időszakban

A nagyüzemi mezőgazdasági termelés időszakában a rendszerben mezőgazdasági vízhasznosítási céloknál az öntözést említhetjük az üzemeltetés fő céljaként.. A tanulmány előző fejezetéből már kiderült, hogy a Kis-Rába rendszer kiépítése öntözésfejlesztés jegyében történt, ezért ebben az időszakban az öntözés volt az elsődleges funkció, egyben mint legrégebben gyakorolt tevékenység. Az 1960-70-es években megvalósult jelentős öntözésfejlesztés azonban olyan jellegű volt, hogy egyben alkalmassá tette a rendszert az öntözésen kívül egyéb funkciók ellátására, melyek a később megváltozott társadalmi igények miatt jelentkeztek és infrastrukturálisan kielégíthetőkké váltak.

4.2, Jelenlegi igények

4,2,1 A közérdek mértékéig terjedő vízpótlási igények kielégítése

A rendszer folytonos vízelosztási üzemrend szerint működik, vagyis állandó üzemvízszintet tartunk. Nincs időbeli és mennyiségi korlátozás, mivel a rendszer közérdekű funkciójának (élővíz jelleg) fenntartásához ez szükségszerű.

4.2.1.1. Ökológiai célú vízpótlás

4.2.1.1.1. Természetvédelmi célú vízpótlás

Természetvédelem céljait szolgáló vízigények kielégítése a védett, fokozottan védett természetvédelmi területeken. Vizes élőhelyek kialakulásának elősegítése, vízdinamika biztosítása, védett tavak, holtágak vízpótlási, esetleg feltöltési vízigényeinek kielégítése. Jellemző a Kis-Rába vízpótló rendszerben, hogy ezen tevékenységek vízjogi üzemeltetési engedéllyel szabályozottak.