A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 8. Gratzl Ervin (ÉDUVIZIG): Víztározási, vízvisszatartási lehetőségek vizsgálata a Kis-Rába többcélú vizpótló rendszerben az ökológiai, természetvédelmi, ipari vízigények és a mezőgazdasági vízhasznosítási célok biztosítása érdekében

-1-VÍZTÁROZÁSI, VÍZ VISSZATARTÁSI LEHETŐSÉGEK VIZSGÁLATA A KIS-RÁBA TÖBBCÉLÚ VIZPÓTLÓ RENDSZERBEN AZ ÖKOLÓGIAI, TERMÉSZETVÉDELMI, IPARI VÍZIGÉNYEK ÉS A MEZŐGAZDASÁGI VÍZHASZNOSÍTÁSI CÉLOK

BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

GRATZL ERVIN

ÉSZAK-DUNÁNTULI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

1. A KIS-RÁBA TÖBBCÉLÚ VIZPÓTLÓ RENDSZER ISMERTETÉSE

1.1. A vízpótló rendszer elhelyezkedése

A vízpótló rendszer Győr-Moson-Sopron és Vas megye területén, a Rába folyótól ÉNY-ra fekszik. Megközelítően háromszög alakú terület, amelynek déli csúcsa a Nick község határában lévő, a Rába folyóra épített duzzasztógát. NY-i szára Fertődön keresztül húzható egyenes, K-i szára Győr irányába húzható meg. Északon a Hanság főcsatorna és a Rábca nyomvonala határolja. Területe 886 km2.A 85. sz. Győr-Sopron közötti főút két részre bontja a területet. Az úttól É-ra a Déli Hány, D-re a Rábaköz terül el. Topográfiailag a terület síkság. Átlagos abszolút magassága 112,00-139,30 m B.f. között van. Esése D-É-i irányú.

1.2, A vízpótló rendszer rövid története

Egyes feljegyzések szerint a mai Kis-Rába csatorna elődje már a középkor középső időszakában a XIV.- XVI. sz. közötti időszakban is megvolt. Ebből feltételezhető, hogy már abban az időszakban is foglalkozhattak a Rába bizonyos mértékű duzzasztásával, annak érdekében, hogy a csatornába víz kerüljön. A XIX. századig a terület jellemző öntözési módszere az un. árasztásos öntözés volt, amelyet a korabeli rét- legelő gazdálkodás érdekében gyakoroltak. Jellemző példa az időszakból a Herceg Esterházy Hitbizomány dél-hansági rétlegelő öntözései, valamint a malmok (Vica, Beled, Kisfalud, Babót, Kapuvár stb.) vízhasználatai. Nagy esése elegendő energiát biztosított a malmok működtetéséhez. Az országgyűlés részéről az 1885 évi XXIII. tv. /Vízjogi törvény/ megalkotása jelentős eredmény volt. Többek között a vasárnapi öntözés jogát is kimondja a törvény és ezzel közvetve