A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 7. Dr. Goda László - Sziebert János (ADUVIZIG): A felszíni vizek vízmérleg alapú vízkormányzásának megalapozása
Az 1965-66-os belvizes időszak után nagyjelentőségű fejlesztési munkák valósultak meg. Ekkor épültek ki a kunszentmiklósi, valamint a fennsíki terület (Izsák, Kunbaracs, Orgovány, Agasegyháza térsége) főcsatornái és a csatornákon lévő tározók. A vízrendszer északról a Duna-Tisza csatornán és a Kiskunsági-öntöző főcsatornán keresztül közvetlenül csatlakozik a Ráckevei-Soroksári-Dunához, a XXX-as, XXXI-es csatornák a Duna - Tisza köze északi területeinek belvizeit vezeti le. A vízrendszer főbb kivezetései: a Solti árapasztó csatorna, a Csorna-Foktői csatorna Foktőnél, a Duna-völgyi főcsatorna Bajánál, a Sárköz-I. főcsatorna a Vajastoroknál, és Ersekcsanádnál. A DVCS vízrendszerének vízgyűjtőterülete 3951 km , amely 9 nagyobb alegységre tagozódik az alábbiak szerint: 1. XXX. csatorna 196 km2 2. Solti árapasztó 160 km2 3. V. csatorna 184 km2 4. Csorna-Foktői csatorna 421 km2 5. I. övcsatorna 480 km2 6. III. övcsatorna 385 km2 7. VII. csatorna 274 km2 8. DVCS közvetlen 1109 km 9. Sárközi 427 km2 A 23 nagyobb csatorna összhossza 712 km, amelyen a vízkormányzó műtárgyak száma 124 db (5. ábra). 29 jelentősebb vízkivétel 129 km2 öntözésre berendezett területet szolgál ki. A nagyobb öntözőfürtök: • Fájsz • Harta • Szabadszállás • Nádudvar A DVCS vízrendszere kettős üzemű: • A téli üzemrendben belvízelvezetési feladatokat lát el, amennyiben belvizes időszak áll elő. Ekkor a csatornák - kedvező dunai vízállás esetén - gravitációsan vezetik a belvizeket a Dunába. Közepes, illetve magas dunai vízállások idején szivattyús beemelésre van lehetőség. Az I-es (Dömsödi) árapasztó csatornán keresztül lehetőség van a XXX-as, XXXI-es csatornákon és a DVCS-n érkező belvizeket az RSG-be kormányozni. A DVCS torkolati szivattyútelepének teljesítménye 11,0 m3/s, a Foktői szivattyútelep 7,4 m3/s-os teljesítményéből 5,0 m3/s vehető igénybe a Duna-völgyi főcsatorna tehermentesítésére. A Vajastoroki szivattyútelep 4 m3/s, az Érsekcsanádi szivattyútelep 6 m3/s és a Solti árapasztó 2 m3/s kapacitású. A vízrendszer területén lévő 4,0 m3/s teljesítményű Kunszentmiklósi közbenső átemelő, a Kiskunsági Főcsatorna tározóterébe emeli a belvizet. A vízrendszerben jelenleg meglévő belvíztározók össztérfogata maximális tározási szint mellett 34,95 millió m3. Belvízmentes időszakban a téli üzemvitel feladata kellő mennyiségű frissítővíz pótlása a csatornarendszerbe a jó ökológiai állapot fenntartása érdekében (ökológiai vízigény biztosítása). • A nyári üzemrendben a rendszer feladata öntözővíz szolgáltatás és az ökológiai vízigény biztosítása, amely kedvező vízállás esetén a gravitációs vízpótlással lehetséges a 7
