A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 3. Blaskovics Gyula (nyugdíjas): Harmadik Honfoglalást!
17 Reménykeltőbb a szivattyús-tározós vízerőmű ügye. A magyar állam 2011-ben uniós támogatásért folyamodott a magyar energiaszektor strukturális átalakításához. Az átalakítás a meglévő problémák felszámolása érdekében szükséges, ezt részletezi az indoklásául szolgáló Nemzeti Terv, mely szerint - egyebek mellett - szivattyús energiatározó létesítése is szükséges. Az első kiépítésben 600 MW-os erőmű 2019 - 2020 között lépne üzembe olyan helyszínen, ahol teljesítménye később megduplázható. A Magyar Villamos Művek korábbi vizsgálatai 18 helyszínt jelöltek, az előkészítés három évre becsült első szakaszában ezek közül kell a beruházás helyét kiválasztani. Korábban már történt helykiválasztás, a Bős - Nagymarosi beruházáshoz kapcsolódóan megtervezésre került a Duna-kanyari Prédikálószék, - mint a legoptimálisabb hely. Alsó tározója a Nagymarosi vízlépcső felvize lenne. Ha az ismételt kiválasztás ugyanezt a helyszínt jelölné, hozzákapcsolható volna az ottani vízlépcső beruházása is, melyhez az uniós támogatás ugyanolyan jó esélyekkel lenne igényelhető. Érthetetlen - de szavazatpolitikára hatásával magyarázható - hogy ez az igazán korszerű és sürgetően időszerű beruházási szándék miért nem kap publicitást. Csatornázás a megoldás Természeti értékek megőrzése, a fenntartható fejlődés követelményeinek kielégítése, a hajózás, az öntözés, a villamosenergia ellátás eddig taglalt részfeladatai vízgazdálkodásunknak. Hozzájuk kapcsolható a vízminőség védelme, az árvizek elleni védekezés, a vízi turisztika, a tájrehabilitáció, munkahelyek teremtése, az elmaradt vidékek gazdasági felzárkóztatásának most nem elemzett részfeladatai, stb. Ezek egymástól elkülönülten is megoldhatók, hajózást fejleszteni, aszályt elhárítani, villamosenergiát termelni sokféleképpen lehet (kivétel a Duna menti zöldfolyó mentése), erre már készültek nemzeti stratégiák, bizonyára továbbiak is születnek. De nem az elkülönült részmegoldások szolgálják legjobban a főcélt: hazánk felzárkóztatását. Ehhez követni kell a világgazdaság már bevált gyakorlatát, vízgazdálkodásunk eszközrendszerét kell világszínvonalra emelni, folyóinkat belépcsőzni, tavainkat és víztározóinkat velük összekötni - egyszóval Magyarországot csatornázni kell. Adottságaink kihasználásához, lehetőségink valóraváltásához vízgazdálkodásunk eszközrendszerének olyan felfejlesztése szükségeltetik, melyek hatása a tizenkilencedik századbéli Tisza szabályozáshoz mérhető, harmadik honfoglalásnak minősíthető. Éppen ezért nagyon gondos, a gazdálkodás minden ágával egyeztetett előkészítést, tervezést kíván. Ennek a feladatnak a súlyponti része lesz folyóink belépcsőzése, tározókból és csatornákból álló rendszer létrehozása. Már maga az előkészítés is évtizedes időigényű. Közel négy évtizedet már elmulasztottunk és fordulatra irányuló kormányzati szándék sem látszik. Még mindig elsőszámú közellenség a vízlépcső. Meddig még?
