A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
5. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 1. Békési István - Hetényi Mária (KÖTIVIZIG): A Mezőtúr-Álomzugi belvízöblözet vízgazdálkodási reformja - vízhiány és víztöbblet elleni védekezés
A Mezőtúr-Álomzugi belvízöblözet vízgazdálkodási reformja - vízhiány és víztöbblet elleni védekezés Békési István, Hetényi Mária KÖTIVIZIG, 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. I. BEVEZETÉS Ahhoz, hogy a vizet, mint örökségül kapott természeti kincsünket, nemzeti vagyonúnkat örökségül adhassuk tovább a jövőnek, azzal jó gazda módjára kell bánnunk. Mennyiségi védelme érdekében a vízkészletek optimális hasznosítását megvalósító integrált vízkészletgazdálkodást kell folytatni. A víz minőségének és mennyiségének megóvása egyre nagyobb kihívást jelent, pedig a fenntartható fejlődés tényezője maga a víz. A hidrológiai szélsőségek mind térben, mind időben egyre gyakoribbak, az aszályos és a belvizes időszakok időnként átfedésben vannak egymással. Egy adott területen még jelen van a belvízzel elöntött rész, a mellettes területen már az öntözés igénye merül fel. Ebből kifolyólag a vízgazdálkodás létesítményei összetett igénybevételeknek vannak kitéve: belvízelvezetés, belvíztározás, vízvisszatartás az esetlegesen felmerülő öntözési igények kielégítésére. Az igények gyakorlatilag közel egyi dobén való jelentkezése szemléletváltásra ösztönzi a vízgazdálkodás szakembereit. Eddig a terület belvízmentesítését követően a többletvíz minél hamarabbi elvezetése volt a cél. A természeti változásokhoz való igazodás azonban új vízgazdálkodási irányt határoz meg. Az aszálykezelés és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében fel kell mérni a lehetőségeket a vízvisszatartásra, tározásra, a vizek optimális felhasználására, a vízátvezetésre, az öntözésfejlesztésre vonatkozóan. Térségünkre is jellemző az éghajlatváltozás következtében kialakuló szélsőséges időjárás, a szélsőségek (árvíz, belvíz, aszály) intenzitásának térbeni és időbeni növekedése. A síkvidéki tározók létesítése és rekonstrukciója egyik lehetőség a víztöbblet és a vízhiány - azon belül az aszály - kezelésére. Dolgozatunkban egy ilyen komplex aszálykezelést szolgáló infrastrukturális beruházást részletezünk. A tervezett fejlesztéseket a KÖTIVIZIG három ütemben, közfoglalkoztatás keretén belül kívánja megvalósítani. I. ütem: Alomzugi IV -es csatorna - egykori Hortobágy-Berettyó holtág - revitalizációja II. ütem: Alomzugi belvízfőcsatorna rekonstrukciója, vízpótló útvonal kiépítése III. ütem: Alomzugi öntözőcsatoma fejlesztése Ezen komplex aszálykezelési tevékenységünkkel megvalósulna az érintett térségben- a belvízgazdálkodás feltételeinek javulása (nagyobb arányú gravitációs vízelvezetés),- a helybentartott vizek mennyiségének növelése (tározás, vízvisszatartási lehetőségek),- az öntözővízzel való ellátottsága (mezőgazdaság termelés biztonságának növelése),- térben és időben kiegyenlítettebb vízjárási viszonyok. A Kormány 12/2013. (1.22.) Korm. rendelete a sík -és dombvidéki tározók létesítéséhez és rekonstrukciójához kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szól. Bízunk abban, hogy új források megnyílásával megvalósítható lesz a térség társadalmi és gazdasági körülményeinek javítása a komplex és integrált fejlesztési elképzeléseink megvalósításával. II. A PROJEKT RÉSZLETES CÉLKITŰZÉSEI A korábbi időszakban az öntözés és a belvízelvezetés részben elválasztott rendszerű csatornahálózattal történt. Az energia árak emelkedése, a környezeti elvárások átalakulása, a Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervben megfogalmazott feladatok szükségessé tették a rekonstrukciós, fejlesztési és felújítási munkák újragondolását. Ezek alapján a projekt részletes célkitűzései az alábbiak szerint fogalmazhatók meg:- A fejlesztések tegyék lehetővé a terület nagyobb arányú gravitációs vízelvezetését, 1
