A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 24. Tóth Zsolt (KDVVIZIG): Természetvédelem - Árvízvédelem - Erdőgazdálkodás Árvízvédelmi célú erdőgazdálkodás természetvédelmi aspektusai
A mezővédő erdősávok és a véderdők hasonlósága Áramlástanilag a légnemű és a folyékonyanyagok dinamikája összemérhető, hasonló A véderdők tervezésénél a mezővédő erdősávoknál alkalmazott módszerek applikációjának lehetősége AZ ERDŐSÁVOK ÁTTÖRTSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA: AZ ELMÚLT FÉL ÉVSZÁZAD ALKOTÁSAI A DIGITÁLIS TECHNIKA LEHETSÉGESEK TÜKRÉBEN Takács Viktor - Dr. Frank Norbert (AEE kutatói nap előadás) A védelmi célra létesítendő erdősávok telepítésekor a legfőbb feladat a megfelel tájolás megválasztása mellett a helyes szerkezet meghatározása és kialakítása. Az elmúlt évtizedek kísérleti tapasztalatai alapján kiderült, hogy a széles (15-20 soros) erdősávok nem hoznak nagyobb hasznot, mint a 3-5 sorból állók, mivel már pár sor után - szerkezettől függően - a szél ereje az állomány belsejébe jutva belátható távolságon belül felőrlődik. Az erdősávoktól nem is azt várjuk, hogy falszeren útját állják a szélnek, hanem annak erejét annyira mérsékelje, hogy az már ne legyen veszélyes a védendő területre (út, szántó, település, stb.) érve, ezért a sorok számának függvényében olyan porozitást kell kialakítani az erdősávok természetes építőköveinek (fák, cserjék, lágyszárúak) segítségével, amellyel az erdősáv várhatóan betöltheti a tervezéskor neki szánt szerepet.
