A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
1. szekció - 3. Dr. Fehér János (FAMIFE Consulting Kft.): Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben - 4. Hegyi Róbert (Nemzeti Környezetügyi Intézet): Felszín alatti vizek a Vízgyűjtő-gazdálkodásban - 5. Katona Péter Gergő - Háfra Mátyás (KÖTIVIZIG): A terhelhetőségi vizsgálat metodikájának továbbfejlesztése a Körös-éri főcsatorna példáján bemutatva
KOI feltételezett változása a Körös-éri fcs. hossz-szelvényében — KOI c — Határérték Szennyvíz c 19. ábra az új terhelő feltételezett hatása a Körös-éri főcsatornára a KOI tekintetében A KOI koncentrációja az új terhelő hatására hasonlóan változna mint az ammonium-N koncentrációja. A víztest rendelkezik tartalékkal az új bevezetés szelvényében, és az új bevezetés hatására sem emelkedne határérték fölé a KOI koncentrációja. 20. ábra új terhelő feltételezett hatása a Körös-éri főcsatornára az oldott ortofoszfát-P tekintetében A 20. ábra az oldott ortofoszfát-P koncentráció változását mutatja az új szennyvízbevezetés hatására. Az előző két komponenstől eltérően az oldott ortofoszfát-P tekintetében a víztest nem rendelkezik elegendő tartalékkal a bevezetés szelvényében. Míg az új terhelő nélkül az oldott ortofoszfát-P koncentrációja a víztest ~ 8km szelvényére határérték alá csökken, addig a bevezetés hatására a víztest végére sem csökken határérték alá a koncentráció. A fenti diagramon látható, hogy a nagyobb vízhozam jobb hígulást eredményez ugyanolyan szennyvíz terhelés mellett. 30
