A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 21. Dr. Kertai István - Szántó Tibor - Rosza Péter (Viziterv Consult Kft.): Árvízvédelmi biztonság megteremtése a Kövicses-patakon
levonuló árhullámból harmad akkora hozammal egy mellékág ágazik ki a városközponttól északra és ott középületeket is elönt. Az árvíz maximális mélysége, sebessége, hidrodinamikai erőhatása a mélyvonulatban életveszélyes viszonyokat eredményez, de sok, ennél magasabbra épült elöntött lakóépületnél is súlyos veszélyhelyzetet jelent.” A 13. és 14. sz. ábrák mutatják a lehetséges legnagyobb elöntés mértékét Pásztón, illetve Hasznoson. Összefoglalás A 2005. és 2010. évi rendkívüli árvizek egyértelműen rávilágítottak arra a tényre, hogy a Hasznosi tározó árvízi szempontból alulméretezett a létesítmény az üzembe helyezés óta eltelt közel 30 év után felülvizsgálásra szorul, az alatta elterülő Hasznos és Pásztó város veszélyeztetettsége miatt az árvízvédelmi biztonság megteremtése halaszthatatlan feladat. A 2010. évi veszélyhelyzetet követően a tározó állapotának a minimális biztonsági követelményeket kielégítő helyreállítása a mentett oldali támasztótest megerősítésével és a többfeladatú műtárgy közbenső zsilipes nyílásának kiépítésével megtörtént. Az előzmények halaszthatatlanná tették az árvízvédelmi biztonság komplex szemléletű felülvizsgálatát a Hasznosi-tározóval kapcsolatban azzal a céllal, hogy a körültekintő tervezés, s a szakszerű beavatkozások révén, a Hasznosi-tározó a jövőben ne az árvízi veszélyhelyzet kihirdetésétől váljék ismertté, hanem a térség biztonságos és esztétikus vízbázisaként gondoljon rá a közvélemény. A koncepció terv kiterjedt az egész vízgyűjtő felülvizsgálatára, annak árvízi hidrológiai vizsgálatára, hidrometeorológiai riasztórendszer kiépítésének a lehetőségére, a vészárapasztó megépítésének a vizsgálatára, a Hasznosi-tározó felett megépítendő felső tározó vizsgálatára, a tározó alatti mederszakasz vizsgálatára a települések védelmével összhangban, a tározó feliszapolódásának, a kotort anyag elhelyezésének kérdésére, az üzemvízszintek újra értékelésére a vízkivétel változásának tükrében, a Hasznosi-tározó alatti jobb parti csúszások vizsgálatára, a tározó monitoring rendszerével kapcsolatos vizsgálatokra és a Hasznosi-tározó üzemrendjének beillesztésére a Zagyva-Tarna rendszerbe, figyelemmel annak árvízvédelmi biztonságára. A hidrológiai alapokat nem statisztikai alapon, hanem a már bekövetkezett legnagyobb vízhozammal vettük figyelembe, különös tekintettel arra a tényre, hogy az árvízhozamok a tározó alig 30 éves élettartama alatt háromszor meghaladták a statisztikai alapon számított eredeti 200 éves árvízhozamot. W /- Wr'r ;'í’íw ^ • p •'»áh1 fw vrmmwt* ' • f j ^ & V- a- ■ . ■: \ " -j .•> •. .*■ i p-«* s|- • fii MBK&sSESbfí* / T*5 «° _ rp...... it
