A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 21. Dr. Kertai István - Szántó Tibor - Rosza Péter (Viziterv Consult Kft.): Árvízvédelmi biztonság megteremtése a Kövicses-patakon
A Hasznosi-tározó iszapmentesítése Már az 1999-es árvíz utáni mélységi felmérésénél a mintavevők tapasztalták, hogy az iszap szint kb. 2 méterrel emelkedett meg az árvíz előttihez képest. A tározó feliszapolódási üteme gyorsabb, mint ahogy azt a tervezéskor gondolták. A tározó iszapmentesítése tehát nagyon időszerű. Az üzembe helyezés után a tározó felső részén lévő felhordalékolódás csökkenti a tározóteret, és ez mind az ivóvíz célú, mind az árvízi célú szempontokat előnytelenül befolyásolja. A kitermelt anyag a jelen tervben ismertetésre került Csörgő-völgyi-tározó megépítése esetén, annak gátanyagához felhasználásra kerülhet. A kotort anyag területi lehatárolását az Üzemeltetővel közösen történ helyszíni bejárás, ill. a meglévő térképi állományok és eredeti tervek felhasználásával végeztük. A kitermelésre javasolt anyag mennyiségét az eredeti tervek alapján rekonstruált szintvonalak (Kartográfiai Vállalat, 1972), ill. az ÉRV Zrt. részünkre átadott 2010. évi mederfelmérés (Hegyvidéki Tavainkért Környezetvédelmi Egyesület, 2010) szintvonalai alapján készített terepmodellek különbségéből számoltuk. A közel 3,4 ha területről, átlagosan 1,5 m vastagságú iszapmennyiséget lehet kitermelni az eredeti üzemvízszint alatt, mely közelítőleg 50 000 m3 anyagot jelent. A kitermelés történhet akár hidromechanizációs, akár „száraz”, gépi kotrásos eljárással. A kitermelt anyagot ideiglenes jelleggel a tározó területén belül, a patak jobb partja feletti mintegy 1,1 ha-os területen lehet elhelyezni. A több mint 4,5 m magas depónia patak felőli rézsűfelületét kőterítéssel szükséges biztosítani, az esetleges árvizek kártételei ellen. A kotrás költségigénye mintegy 110 millió Ft. Felszínmozgások vizsgálata A gát tengelye alatt a völgy jobb oldali rézsűjének mozgása és rongálódása már a kezdetektől, a tározó üzembe helyezése előtti időkből ismert, ezért az folyamatos vizsgálat alatt állt egészen 1992-ig. A VITUKI Nagy István Miklós tudományos főmunkatárs vezetésével 2011- ben elkészítette "A Hasznosi völgyzárógát létesítményellenőrzése" című összefoglaló jelentését, mely a mozgásvizsgálatok kiértékelése után megállapítja, hogy 1992 óta a mozgások folytatódtak. Összefoglalásul megállapították, hogy a tározó alatti jobb parti domboldal lejtő mozgásai folytatódtak, a vízszintes mozgások lejtő irányúak, a függőleges irányú mozgások, emelkedések süllyedések továbbra is fennállnak és változó mértékűek. Az alvízi meder jobb oldalán korábban észlelt mozgások megszűntek. A gát melletti terület további mozgása a rendelkezésre álló adatokból előre vetíthető, hosszabb távon műszaki beavatkozást is igényelhet. A fentiekben leírt vízszintes és függőleges mozgások állékonysági szempontból történő kiértékelése érdekében helyszíni bejárásokkal, kiegészítő feltárásokkal, beleértve a rézsűállékonyság vizsgálatát, a GEOHIDRO Kft-vel szakvéleményt készíttettünk, melynek fontosabb megállapításait az alábbiakban ismertetjük. Három új nagy átmérőjű, gépi fúrás készült a lejtőkön 10-12 m mélységig. Két fúrás utólag figyelőkúttá lett alakítva. A fúrások laborvizsgálatának kiértékelése, valamint korábbi fúrások adatainak felhasználásával a legkritikusabb völgyszelvényben állékonyságvizsgálatok készültek. A csúszólapok típusánál mind kör-, mind síkcsúszólap esetére elvégezték a számításokat. A feltételezések szerint körcsúszólapok alakulhatnak ki a felszíni csúszások (hámlások) esetében, míg a síkcsúszólapokat közvetlenül a réteghatárra vették fel, modellezve egy esetleges réteghatármenti csúszást. A teljesség kedvéért körcsúszólapokkal is ellenőrizték a domboldal állékonyságát. 14
