A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 21. Dr. Kertai István - Szántó Tibor - Rosza Péter (Viziterv Consult Kft.): Árvízvédelmi biztonság megteremtése a Kövicses-patakon
terhelése oly mértékben csökken, ami nagy biztonságot teremt az az alatti települések lakóinak, és egészen a Zagyván lefelé haladva még Hatvanban is. Hosszú távon továbbra is célul kell tűzni egy a Nagyvölgyi-patakon létesülő tározó lehetőségét. A Kövicses-patak medrének vízszállító-képességi vizsgálata, és a szükséges beavatkozások meghatározása A Hasznosi-tározó alatti vízfolyásszakasz egészen a Zagyva torkolatig túlnyomórészt belterületi jellegű, így fontos a várható árvizek és a meder vízszállító-képességének az összehangolása. Az Edinex Kft. árvízi hidrológiai vizsgálatában külön kitért erre a kérdéskörre. A torkolati szelvényre készített árvízszámítási vizsgálat végeredményeinek összevetése a Hasznosi-tározó szelvényre készített hasonló eredményekkel azt mutatja, hogy konkrét árvíz esetén az alsó részvízgyűjtő vízterhelése nem növeli jelentősen a tározónál jelentkező árvízhozamokat. A torkolatnál a 100 éves visszatérési idejű árhullám csúcsa 49,5 m3/s. A meglévő meder vízszállító-képességének számítására az egydimenziós, permanens, fokozatosan változó vízmozgás leírására alkalmas módszert választottunk (HEC-RAS). A vizsgálat adatszükségletének kielégítésére a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2011 nyarán geodéziai felmérést végzett. Pásztó Város Önkormányzata továbbá rendelkezésre bocsátotta a Márkus és Társai Kft. által 2011 márciusában, Hasznos belterületére készített mederrendezési terv geodéziai felmérését. A két felmérési adatokat saját felméréssel egészítettük ki. A számítások alapján szakaszonként megállapítottuk azt a vízhozamot, melyet a meder kiöntés nélkül képes elvezetni. Ez az érték szakaszonként összehasonlítható a hidrológiai számításokban megállapított szükséges kiépítési értékekkel, továbbá a teljes vizsgált szakaszon belül kijelölhetők a viszonylag rossz vízszállító-képességű szakaszok. A számítási szakaszok hosszát a meglévő meder esetén a felmért keresztszelvények távolsága határozta meg, mely a vizsgált szakaszon 30-200 m között változik. (Ez a számítási szakaszhossz a VMS 156-83 szerint kielégítő.) A meder érdességi paramétereinek (Manning-féle érdességi tényező) megválasztásánál - tényleges felszíngörbe-rögzítések hiányában - a szakirodalmi ajánlásokat vettük figyelembe: a meglévő meder esetén 0,03 és 0,06 s/m1/3-t (MI-10-291/2-85) alkalmaztunk. A különböző műtárgyak hidraulikai számítását a program beépített moduljai végzik. A Kövicses-patak hidjai hidraulikai szempontból egyszerűek (pillér nélkül, egy nyílással épültek), a hídduzzasztásokat a Bernoulli-egyenlettel számítottuk, ahol a szűkítési veszteségtényezőt 0,3-ra, a tágulati veszteségtényezőt pedig 0,5-re vettük fel. A numerikus modell (~25 m-es szelvénybesűrítés mellett) alkalmas volt időben változó vízmozgás, azaz árhullám-levonulás számítására. Próbaképpen lefuttattunk egy számítást a 2010. évi rendkívüli árhullám elméleti (rekonstruált) idősorával is. Az árhullám a számítás szerint szinte egyáltalán nem lapult el. (A csúcsvízhozama a torkolatig nem csökkent számottevően.) Bár a modellünk teljes völgyszelvényeket nem tartalmaz, az a véleményünk, hogy 50 m3/s csúcsvízhozamig az árhullámok lényeges ellapulásával nem számolhatunk. Hidraulikai vizsgálataink kijelölték a kritikus mederszakaszokat, amelyek esetében a 40 m3/sos hozamú árvíz csak a partélek meghágásával képes levonulni. A káros kiöntések elkerülése végett ezeken a szakaszokon beavatkozások szükségesek. A tervezési hozamot 40 m3/s-ban állapítottuk meg, ez az az érték, melyre reálisan kiépíthető a meder. Megjegyezzük, hogy a geodéziai felmérések elsősorban a meder vízszállító-képességének a meghatározása céljából készültek, így arra a kérdésre, hogy ezek a kiöntések milyen mértékűek, mekkora kitérjedésűek, jelenleg nem rendelkezünk pontos válasszal. Esetenként 11
