A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 19. Nagy Tamás (ÉDUVIZIG): Az ÉDUVIZIG projektjeinek beruházási tapasztalatai - 20. Papanek László (KDVVIZIG): A Zagyva folyó árvízvédelme, megoldott és megoldásra váró feladatok

Hatvan-Szolnok és a Hatvan-Miskolc vasútvonalak között épült depónia mindkét parton, valamint a Herédi-Bér-patak mindkét partján.

A Zagyva medrének további rendezésére, kotrására 1949-1956. között került sor. Az Apc- Jászberény szakaszra vonatkozó szabályozási tervet a Zagyvaszabályozási munkákra kijelölt miniszteri biztos készítette el, melyet később a Zagyvaszabályozás Építési Kirendeltsége kiegészített. A mederszabályozással párhuzamosan épült depóniák szintén a mederből kikerült anyagból épültek. 1956-ot követően több ütemben történt a depóniák töltéssé való átépítése, és az 1963. évi nagy jeges árvízig is még csak néhány szakaszon készült el. A már átépített részek között volt a Hatvan-Mi skolc vasúti híd és Nagygombosi híd közötti depónia egyes részei, melyek 1961-ben készültek el.

A Jászfel sőszentgyörgytől a Hatvan-Mi skolc vasútvonalig terjedő szakaszon a depóniák fejlesztése, töltéssé való átépítése a Zagyva-Tama beruházás keretén belül, az Országos Vízügyi Hivatal által kiadott rendelet alapján 1965-ben kezdődött meg. Még ugyanebben az évben kerültek át a teljes szakasz depóniái és töltései (Jászfelsőszentgyörgy és Jobbágyi között) a KDV-VÍZIG kezelésébe.

A töltések az akkor érvényes Q2% árvízszint felett 0,5 m biztonsággal kerültek kiépítésre a külterületi, 0,70 m biztonsággal a belterületi szakaszokon. Azonban költségkímélés érdekében a töltések meredek rézsűhajlással (1:1,5 - 1:3 között) és a mai előírásokhoz képest keskenyebb töltéskoronával (3,0 m) készültek.

Első ütemben, 1965-1966-ban készült el a Jászfény szarui gazdák hídja és a Testvériség - Barátság II. termékvezetékek között mindkét parton, valamint a Határárki zsilip és a Hatvan- Szolnok vasútvonal között a bal parton. A fennmaradó részek 1966-1969. között mindkét parton elkészültek, a Herédi-Bér-patak kétoldali depóniáinak átépítésével együtt.

Az alsó szakasz befejeztével, 1969-ben a VIZITERV szabályozási és ármentesítési tervei alapján megkezdődött a Hatvan-Jobbágyi szakasz depóniáinak és töltéseinek átépítése. Első ütemben 1970-ben elkészült a Hatvan-Mi skolc vasúti hídtól a Mátravidéki Hőerőmű duzzasztójáig, majd 1971-ben tovább a petőfibányai hídig. Eközben, szintén még 1971-ben a Galga-patak torkolatának mindkét parti depóniái rendezésre, illetve átépítésre kerültek 1,2 km hosszban (a Zagyva duzzasztási határáig), amellyel a torkolati háromszög árvízi biztonsága jelentősen megnőtt. 1972-ben töltés nem épült, kizárólag egyes műtárgyak és hídbiztosítások készültek el.

1973-ban a munkálatok folytatódtak a petőfibányai hídtól az apci bekötőútig a bal parton. 1974-ben került kiépítésre a Selypi duzzasztótól a Szuha-patak torkolatáig (amely akkor egy 640 m-es átvágással már áthelyezésre került), valamint a Szuha-patak jobb partján. 1975-ben kiépítésre került a Zagyva jobb partján a Szuha-patak torkolatától az apci bekötőútig, valamint a Szuha-patak bal partján szintén az apci bekötőútig, és a Tolvajló-patak jobb partján.

1976-ban a Zagyva jobb parti depóniája az apci bekötőút hídjától a Hatvan-Salgótarján vasúti hídig került átépítésre, majd a bal parti depónia átépítése ugyanezen a szakaszon 1977- ben történt meg.

1978-1981. között a vasúti híd és a Jobbágyi közúti híd közti szakaszon a töltésépítés a 21. számú Hatvan-Salgótarján főút áthelyezésével együtt történt meg. Ekkor a Zagyva folyó átvágásra került, jobb partján árvízvédelmi töltés és koronáján a 21-es főút, bal partján árvízvédelmi töltés épült. A főút vízfelőli töltéslábánál mederbiztosítás céljából kőszórás készült.

1984-ben az árvízvédelmi töltés folytonosságának biztosítása érdekében a Holt-Szuhapatak torkolatához zárószerkezet nélküli áteresz került beépítésre, valamint megépült a hiányzó szakaszon az árvízvédelmi töltés.

Az árvízvédelmi szakaszhoz utolsóként 1987-ben a Herédi-Bér-patak jobb- és bal parti depóniái csatlakoztak, melyeket ekkor nyilvánítottak elsőrendű árvízvédelmi töltéssé. A fővédvonal a kiépült védműveknek a jobb parton a Hatvan-Mi skolc és a Hatvan-Salgótaiján