A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 18. Dr. Nagy László (BME): Gátszakadások napon belüli frekvenciája

• Úgy vélelmezhető, hogy a hajnali és a reggeli órák azok, amelyeknél az árvízvédekezők aktivitása kisebb, ennek következtében a gátszakadások száma nagyobb. Azokban az időkben, amikor még közmunkával oldották meg az árvízvédekezést az emberek az éj leple alatt hazaszökdöstek, ha nem volt elég erélyes az árvízvédekezés irányítója.

• Meglepő az este 6-7 közötti nagyszámú gátszakadás, bár gyanús a magas érték véletlen szerű eloszlásnál akkor, ha a következő órában hirtelen alacsony érték következik. Talán ebben az esetben is a 7-8 óra közötti gátszakadások számával együtt kezelve az átlagtól való eltérés valamelyest kiegyenlítődik.

Forrásmunkák jegyzéke:

A Közép-tiszai Armentesítő Társulat történeti leírása 1846-1886, (1888), Pallas részvénytársaság nyomdája, Budapest.

ABKSZ (1974): Útmutató gátszakadások elzárásához, OVH Műszaki Fejlesztési Kiadványok.

Készítette a VIZITERV 5. Iroda,

Benedek J. (1932): A Duna 1926 évi árvize a Dráva-torok tájékán, VK. 14. évf., pp. 3-73.

Body K. és tsai. (1966): Az 1965 évi Dunai árvíz hidrológiai okai és lefolyása, VK külön kötet, pp 51-102.

Bonczos M. (1941): Beszámoló a Dunai árvízvédelmi kormánybiztos 1941. évi működéséről, Budapest.

Csepelszigeti Armentesítő Társulat (1911): Az árvédelmi készültségre vonatkozó nyilvántartási adatok.

Csibrán Z. (1999): Tiszafüred-Csongrád közötti tiszai töltésszakadások. Kézirat.

Dékány M. (1878): Magyarországi Armentesítő-Társulatok.

Faragó L. (1902): A Vízügyi Szolgálat szervezete, Pallas részvénytársaság nyomdája, Budapest.

Fekete M.: Rábaszabályozó társulat történeti áttekintése 1873-1948, kézirat.

Gallacz J. (1896): Monográfia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról. I. és II. Rész, Szent László Nyomda Részvénytársaság, Nagyvárad.