A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 17. Dr. Nagy László (BME): Az elöntött öblözetek a mai Magyarország területén
Azokon a helyeken, ahol az elöntött terület pontosan meg volt határozva az öblözet elöntésének százalékos meghatározásánál ezek a történelmi adatok szerepelnek az elöntött területekre vonatkozó számításokban. Azt, hogy mekkora lesz egy árvíznél a gátszakadás következtében elöntött terület sok tényezőtől függ, melyek közül a legfontosabbak a következők: • az öblözet topográfiai adottságai (méret, domborzat, stb.), • az árhullám jellemzői (magasság, tartósság, stb.), • a folyó jellemzői (vízhozam, esés, stb.), • a gát jellemzői (magasság, töltés anyag, altalaj rétegződés, stb.), • a gátszakadás paraméterei, • a gátszakadás helye az öblözetet védő töltésen, • a gátszakadás időpontja a tetőzéshez viszonyítva, stb. A mai Magyarország területén is az öblözetek területe széles határok között változik. A legkisebb öblözetek tíz-húsz hektárosak, a legnagyobbak egy-két százezer hektárosak, vagyis az eltérés négyöt nagyságrendnyi. A legnagyobb és legkisebb bevédett öblözeteket mutatja az 5. táblázat. A legnagyobb területű öblözetek 1000 km2-nél nagyobbak, a legkisebbek 0,5 km2-nél. Tehát az eltérésük meghaladja az öt nagyságrendet (!). így már az öblözetek területe is jó lehetőséget ad a differenciálásra. Legnagyobb öblözetek Legkisebb öblözetek Felső-torontáli Szentendre város Nagykunsági Titeli II. Budapest-bajai Saj ónémeti Körös-Tisza-Maros-közi Zsadányi 5. táblázat A Kárpát-medence legnagyobb és legkisebb bevédett öblözetei nem nagyság szerinti sorrendben Az elöntött terület nagysága különböző szerzők szerint Kétségtelen tény, hogy az elöntött területre vonatkozó irodalmi hivatkozások rendkívül szórnak. Példaként említem az 1879, 1881 és 1888 esztendőket, ahol szerzőnként az elöntött területet a 6. táblázat mutatja. Igen nagyok az eltérések, például 1879. évi árvíznél mintegy nyolcszoros. Sajnos egyetlen mű sem közli azt, hogy honnan származnak a felhasznált adatok, de valószínűleg nem egymástól, mert nem azonosak az elöntött területek. Hasonló eltérések voltak tapasztalhatók az 1876. évi árvizeknél, ahol a levéltári adatok alapján (7. táblázat) többnyire pontos elöntésekkel lehetett ugyan számolni (Nagy 2007), azonban a levéltári adatok sem az összes gátszakadásra vonatkoztak, így várhatóan az 1876. évi árvizeknél az összes elöntött terület nagysága meg fogja haladni a 7. táblázatban szereplő korábban 880000 ha-ra becsült értéket. Tény, hogy a levéltári adatokat (Nagy 2007) meg sem közelítik az egyes szerzők számításai, közlései. Irodalmi hivatkozás hiányában nem tudni, hogy honnan származnak a 6. táblázatban is bemutatott adatok, de jelentős, csaknem húszszoros eltérések tapasztalhatók. Mint látható volt, a gátszakadásokkal kapcsolatos adatgyűjtés során sok adat került elő az elöntött terület nagyságára. A bizonytalanság megszüntetése miatt fontos, hogy a gátszakadásokon alapulva fel legyenek dolgozva azok a történelmi adatok, melyek az elöntött területre vonatkoznak. Ehhez kapcsolódóan azon gátszakadásoknál, melyeknél nem rendelkezünk elöntési adatokkal, műszaki becslés alapján az elöntött terület nagyságára közelítő érték legyen meghatározva.
