A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 15. Némethné Palotás Erzsébet - Nádor István (NYUDUVIZIG): Az árvízvédelmi beruházásokban rejlő területfejlesztési lehetőségek a Lukácsházi árvíztározó példáján

4

2.1. Árvízvédelmi fejlesztést követő klasszikus területfejlesztési lehetőségek:

A tározó megépítésével, üzemszerű működtetésével a létesítmény alatti területek fejlesztése az árvízi elöntés megszűnését követően váltak aktuálissá.

A tározó megépítése utáni közvetlen fejlesztési lehetőségek:

• A lakosság számára természetbarát környezet létrehozása a vízfolyás medrét célzó tevékenységek elvégzésével. A dombvidéki vízfolyás meder rehabilitációjának célja a vízfolyás szabályozottságának csökkentése, a kis-, közép- és nagyvízi mederszelvény természeteshez közelivé formálása. A beavatkozásoknak a megfelelő növényzeti zonáció kialakulásának elősegítését kell szolgálnia.

• A Gyöngyös patak és a Sorok-Perint vízfolyás melletti vízvédelmi puffersáv kialakításának a célja a mezőgazdaságból (növénytermesztés elsősorban, de állattartás is) származó erózió és a tápanyag bemosódás csökkentése, valamint a vízfolyásokra jellemző ártéri növényzet kialakítása, ill. felújítása, a vízterek árnyékolása.

• A tározó üzemeltetésével az értékes termőföldeket sújtó vízkárok megelőzése, csökkentése valósul meg, mely a lakosság biztonságának növelését, ezáltal olyan komplex fejlesztések megvalósítását eredményezi, melyek elősegítik a gazdasági fellendülést, az idegenforgalmat, a turizmus fejlesztését.

• Megszűnnek a 25 ezer ember életét, anyagi eszközeit veszélyeztető árvízkárok. Mintegy 3600 hektár terület mentesül az árvízi kockázattól, elmaradnak a több milliárdos költségű helyreállítási munkák.

• Belterületeken az eddigi árvízi elöntés határán belüli területek biztonsággal használhatóvá váltak.

• Társadalmi igény megvalósítása, hogy a lakott területek mentesüljenek az árvízi elöntésektől, valamint az árvízi veszélyeztetés ne legyen akadálya az egyes területek további fejlesztésének.

• A tározó alatti települések, köztük Szombathely város szempontjából a patak menti fejlesztési elképzelések megvalósulhatnak.

• Az árhullám csillapításon túlmenően stabilabbá válik a tározó alatt fekvő mederszakasz vízjárása, csökkentve az árvizek okozta káros talajvízszint emelkedéseket, így a környező lakóingatlanok fejlesztése valósulhat meg.

2.2. Árvízvédelmi fejlesztést követő nem klasszikus területfejlesztési lehetőségek:

2.2.1. Beruházás helyszínén az Abért tavaknál:

A tározó megépítése során kijelölt anyagnyerőhely rekultivációjával ökológiai célú vizes élőhely, két „külön tó” kialakítására került sor. A tavak az árvízvédelmi rendszernek nem szerves részei, azok üzemeltetése, hasznosítása, a beruházás árvízvédelmi célját semmilyen módon nem befolyásolják, attól függetlenek.

Az Abért tavak a vízfelületekben szegény nyugat-dunántúli térségben hasznos változásokat eredményezetek.

A létrejövő 9,7 ha és 16,15 ha vízfelületek kedvező teret nyújtanak a vízinövények, a vízhez kötődő állatvilág megtelepedésének, gyarapítva ezzel a térség élőhelyeit.