A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 11. Katona József - Dr. Gyüre Balázs - Kerék Gábor - Ficsor Johanna (ÉDUVIZIG): 2013. júniusi Duna-árvíz hidrológiai értékelése (ÉDUVIZIG) - 12. Kerekes István (ÉMVIZIG): A Bódva szükségtározóinak árapasztó hatása - 13. Dr. Kovács Péter (KDVVIZIG): Az Ipoly november-decemberi vízjárásának vizsgálata a folyó nógrádszakáli szelvényében

Árhullámok sorozata

11.1. 11.6. 11.11.11.16.11.21.11.26. 12.1. 12.6. 12.11.12.16.12.21.12.26.12.31.-----------1965-------2010

14. ábra

7. Összefoglalás

Az Ipoly nógrádszakáli szelvényében a november-decemberi vízjárás vizsgálata az 1965. és 2010. évek árhullámképeinek hasonlósága miatt indult. A munka célja a folyó vízjárását a naptári év utolsó két hónapjában meghatározó tényezőknek a feltárása, pontosabban az árhullámoknak a két hónapon belüli előfordulásában esetleges törvényszerűségek azonosítása volt.

Mivel az árhullámok időbeli előfordulását vizsgáltuk, ezért a legtöbb vízjárást meghatározó tényezőtől eltekinthettünk. Két tényezőt vizsgáltunk részletesebben: az időjárást és a domborzatot (kitettség). A klimatikus viszonyok határozzák meg az árhullámok előfordulásait a vízgyűjtőkön, illetve a domborzati viszonyok jelölik ki azokat a fő irányokat, ahonnan a jelentős árhullámokat okozó csapadékot szállító légtömegek érkezhetnek az adott területre.

A vizsgálathoz a nógrádszakáli vízmérce 1953. és 2012. közötti hatvan éves időszak november-decemberre vonatkozó napi vízállás adatsora került felhasználásra. A kiválasztott árhullámképekhez tartozó időjárási helyzetképek az Országos Meteorológiai Szolgálat időjárási napi jelentéseiből kerültek kigyűjtésre.

Ezek alapján a vizsgált időszakra négy olyan makrocirkulációs típust azonosítottunk, amelyek a kiválasztott árhullámok előfordulásait meghatározták. Ezek alapján megállapítható, hogy a Nógrádszakál feletti vízgyűjtőre az év utolsó hónapjaiban elsősorban a meridionális irányítású időjárási helyzetek délies áramlással szállítanak árvizet okozó csapadékot (Péczely-féle mCw és CMw típusok), de ritkábban zonális nyugatias áramlású (zC típus) és centrális helyzetek (C típus) is előfordulnak.

A kiválasztott éveket, amelyekben az árhullámokat vizsgáltuk, négy csoportba soroltuk be attól függően, hogy a két hónap melyik részében vonultak le az árhullámok. Jellegzetes