A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 11. Katona József - Dr. Gyüre Balázs - Kerék Gábor - Ficsor Johanna (ÉDUVIZIG): 2013. júniusi Duna-árvíz hidrológiai értékelése (ÉDUVIZIG) - 12. Kerekes István (ÉMVIZIG): A Bódva szükségtározóinak árapasztó hatása - 13. Dr. Kovács Péter (KDVVIZIG): Az Ipoly november-decemberi vízjárásának vizsgálata a folyó nógrádszakáli szelvényében
Az Ipoly november-decemberi vízjárásának vizsgálata a folyó nógrádszakáli szelvényében Dr. Kovács Péter Közép- Duna-völgyi vízügyi Igazgatóság, Budapest Bevezetés 2010-ben mint annyi más vízfolyásunkon, az Ipolyon is rendkívüli vízjárási helyzet alakult ki az év szinte teljes hosszában. Az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint a 2010. év 110 év óta a legcsapadékosabb esztendő volt a Kárpát-medencében. Az ország területére lehullott 969 mm évi csapadékösszeg 71 %-kal haladta meg a sokévi átlagot, a 12 hónapból tízben jóval átlag feletti értékeket lehetett regisztrálni. Volt olyan hónap (május, szeptember és február), amikor a sokévi havi csapadékátlagnak a 2-3-szorosa hullott. Ekkora mennyiségű csapadék előfordulási valószínűsége 0,0003 %, tehát statisztikailag mintegy 3000 évenként kell ilyen helyzetre számítani. A Vág-Garam-Ipoly vízgyűjtőre - amelyre az Országos Meteorológiai Szolgálat az előrejelzéseket készíti - lehullott 2010. évi csapadékösszeg 1077,6 mm volt, amely a területre érvényes sokévi átlagértéknek közel másfélszeresét jelenti. Ennek alapján megállapítható, hogy vízjárási szempontból az Ipolyon (és hazánk legtöbb vízfolyásain) a 2010. év rendkívülinek, az észlelések kezdete óta egyedülállónak tekinthető. A rendkívülinek tekinthető események sora már 2009. decemberében kezdődött, karácsonykor vízállás rekord dőlt meg Ipolytamócon. Ezután szinte folyamatosan, néha kéthetenként követték egymást a jelentős árhullámok, melyek közül az utolsó 2010. karácsonykor vonult le az Ipolyon. 2011. első felében egy külső megrendelő megbízásából vizsgáltuk a 2010. év utolsó két hónapjának vízjárását az Ipoly nógrádszakáli szelvényében. A tanulmány készítése során kiderült, hogy bár a november-decemberi Ipoly-árhullámok tetőző vízszintje nem ért el rekord magasságokat, a mintegy 40 napos időszak alatt levonuló négy nagyobb árhullám még 2010- ben is különlegesnek számított. Az árhullámok előfordulási gyakorisága szempontjából mértékadónak tekinthető 1965. év utolsó két hónapjának vízjárását - a 2010. év azonos időszakra vonatkozó adataival összevetésben - vizsgálva kiderült, hogy az időszak vízjárási viszonyai ebben a két esztendőben meglehetősen hasonlóan alakultak. Ugyanúgy négy nagyobb és egy kisebb árhullám vonult le az Ipolyon és időben is körülbelül egyszerre jelentkeztek. Ez ugyancsak a 2010. esztendő rendkívüli, bár nem példa nélkül való vízjárási körülményeit jelzi. A fentiek apropóján dolgozatom tárgyát a Nógrádszakálon észlelt november-decemberi vízállás adatok képezik. Napi egy adat felhasználásával azt vizsgálom, hogy a fentebb leírt vízjárási helyzetek milyen körülmények között alakultak ki, mennyire jellemzőek az Ipolyon, illetve feltárható-e valamilyen egyéb vízjárási jellegzetesség a folyón az év utolsó két hónapjában. 2. Az Ipoly vízgyűjtőterületének bemutatása Az Ipoly vízgyűjtőterülete a Kárpát-medence északi részén, a Kárpátok belső vonulatainak déli oldalán helyezkedik el. A folyó a Gömör-szepesi-érchegységben, a Vepor-hegység délkeleti lejtőin ered, 1025 m tengerszint feletti magasságban. Hossza 215 km, vízgyűjtőterületének kiterjedése 5108 km2 (7. ábra).
