A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 8. Gombás Károly (ÉDUVIZIG): Árvízkockázati térképek és kockázatkezelési tervjavaslatok a Lajta folyó ármentesített öblözeteire, a CEframe projekt eredményei tapasztalatai - 9. Halász Csilla (ÉMVIZIG): A Hernád folyó folyógazdálkodási koncepció terve - 10. Hoszták Ferenc (FETIVIZIG): A "Beregi árvízvédelmi töltések fejlesztése Vásárosnamény és Lónya között" című projekt végrehajtása, tapasztalatok

holtmedrek közül 1978-79-ben Tiszavidnél végeztek védképesség helyreállítást. Vásárosnamény alatt - a magassági hiányokra tekintettel - tartalék depóniák épültek, amelyekben töltés folyóméterenként számítva 1 m3 anyag állt a védekezők rendelkezésére.

Az 1996-ban elkészült és az 1998-as árvízi tapasztalatok alapján aktualizált fejlesztési tanulmányban megfogalmazott fejlesztési feladatokból elkészült a Tarpa, Országhatár és Vásárosnamény közötti védvonal előírt méretű kiépítése, és a védvonal szerves részét képező árvízvédelmi infrastruktúra fejlesztése. A Vásárosnamény alatti szakaszon 2007-ig azonban csak a Tiszakerecseny-Mátyus (9+400-14+150 tkm) közötti töltésszakasz került kiépítésre.

Az árvízvédelmi vonal eddigi története, esetenkénti, nem összefüggő és időben, szelvényében, beépített anyagában eltérő fejlesztésének következménye, hogy a töltés szerkezet inhomogén, rétegzett, szivárgásra, átázásra hajlamos, amit igazoltak az elmúlt évek védekezési tapasztalatai is.

III. 1. A Vásárosnamény-Lónya közötti árvízvédelmi rendszer állapota

Az előirányzott fejlesztés a 2.01. sz. Beregi ártéri öblözet érintett északi részét a Tisza jobb partján 27.750 m hosszú árvízvédelmi vonalat érint, ami két árvízvédelmi szakaszt jelent. A 07.07. sz. Vásárosnamény-lónyai árvízvédelmi szakaszt a Tisza jobb part 0+000-9+400 tkm és a 14+150-31+000 tkm között (26,250 km), míg kis mértékben a 07.08. sz. Tarpavásárosnaményi védelmi szakaszt a 31+000-32+500 tkm közötti - Vásárosnaményban a 41. sz. főúttól északra eső - szakaszát (1,500 km) érinti. A töltéskorona 7,450 km-en aszfaltburkolatú, míg további 3,350 km-es hosszon stabilizálva van. Az árvízvédelmi szakaszok ezen részei a Tisza folyó 685,00-643,40 folyamkilométer (fkm) szelvények közötti jobb parti területeket mentesítik az árvizektől. 2

2. kép: Tisza jobb parti töltés Lónya térségében (tartalék depónia)

A kiépítetlenség egyrészt érvényes a magassági vonalvezetésre, ahol a magassági hiány az 1997-ben, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (8) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 15/1997. (IX.19.) KHVM rendeletben meghatározott mértékadó árvízszinthez és előírt biztonsághoz viszonyítva általában 0 és 100 cm között változik, de összesen 500 m hosszban a mértékadó árvízszintet sem éri el a töltés koronája. A magassági hiány 50-100 cm közötti 16.650 m, 0-50 cm közötti 15.350 m hosszon.

3